A bíróság - helyben hagyva a Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletét - megállapította, hogy sérült a felperes testi és lelki egészsége, illetve emberi méltósága, továbbá szükségtelen és aránytalan volt ez a fellépés a jogvédővel szemben, akit a perben dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője képviselt, aki maga is jelen volt nemzeti jogvédőként a tüntetésen. Gőbl György a több ezer résztvevővel együtt érkezett a Hősök teréről a Szabadság térre, ahol a HVIM által szervezett tüntetésen a tüntetők a kommunizmus áldozataira emlékezésként cipőket szerettek volna elhelyezni a mai napig sajnálatos módon álló szovjet obeliszknél, majd Budaházy György szólalt volna fel. Ezt a rendőrség fémkordonnal és élősoros kordonnal megakadályozta, majd pedig a tüntetés békés jellegének elvesztésére hivatkozással erőteljes könnygázcsapásokkal és kutyás rendőrökkel támogatott csapaterővel azt feloszlatta. A korábban nem tapasztalt erejű könnygáz sokaknak okozott napokig tartó fulladásos tüneteket, órákon át tartó utcai harcok következtek, sokan a Hazatérés templomába menekültek, amit a rendőrség körbezárt.
A tüntetés feloszlatása jogellenességének megállapítása iránt Zagyva Gyula, a HVIM elnöke pert indított, de a bíróság a keresetét elutasította.
Gőbl Györgyöt, aki rendezőként békésen ült, karját felemelve a Szabadság tér kiürült részén kutyás rendőrök által vezetett két kutya is megtámadott, feldöntött, amitől hámsérülései keletkeztek. A Független Rendészeti Panasztestület megállapította a jogsértést, a rendőrség ezt már 2010 előtt is elismerte, de csak képletes kártérítést ajánlott fel, és ezen az új rendszer rendőrsége sem változtatott. Megint egy újabb példa arra, hogy a 2010 előtti alapvető szabadságjogokat rendszeresen megsértő Gyurcsány-Bajnai rendszer jogsértéseit védi, ahelyett elítélné a pintéri rendőrség, és tisztességes jóvátételt adna. Különösen fontos ezt az esetet felidézni annak fényében is, hogy a Freedom House nevű jogvédő szervezet szerint hazánkban a demokrácia 2006-2008 közötti időszakban virágzott a legjobban, éppen akkor, amikor a mostani jogerős ítélet alapját képező jogsértés történt, amelyhez hasonló kormányellenes tüntetésekkel szembeni megtorlások akkoriban mindennapos jelenségek voltak. A 2002-2010 közötti időszak számos szabadságjogi rendőri jogsértése mai napig orvosolatlan, elég, ha 2009. július 4-i Erzsébet téri jogellenes oszlatás áldozataira gondolunk, vagy a 2006 őszi Kossuth, Nádor és Alkotmány utcai jogellenesen feloszlatott tüntetések százas nagyságrendű jogsértettjeire. A felelősük pedig mai napig büntetlenek. Az igazságtétel elkerülhetetlen!