A Jobbik elnöke keddi sajtótájékoztatóján kijelentette: a jövő vasárnapi népszavazáson
mindenkinek részt kell vennie és nemmel kell szavaznia.
A részvétel mindannyiunk demokratikus joga és állampolgári kötelessége - fogalmazott.
Rámutatott: Nyugat-Európában a multikulturális társadalom létezése már tény, ott legfeljebb az a kérdés, hogyan lehet ezzel együtt élni. Kelet-Közép-Európában viszont még választhatunk.
"Még megvan az a történelmi lehetőségünk és adottságunk, hogy eldönthetjük, hogy multikulturális társadalomban szeretnénk élni, vagy monokulturálisban, megőrizve kulturális, szociális, társadalmi gyökereinket"
- mondta a politikus, majd leszögezte: úgy gondolja,
az utóbbi a magyar út.
Az ellenzéki politikus a referendum egyedüli tétjeként az érvényességet nevezte meg. Szerinte nem kérdés, hogy a nemek fognak többségbe kerülni, azonban azt jelentős veszélynek tartja, hogy a szükséges négymillió voks nem fog összegyűlni.
"A kormány kampányplakátjain az áll: "Ne kockáztassunk." Vagy maga a kormány is elismeri, hogy ez a referendum egy kockázatos vállalkozás"
- mutatott rá. Vona emlékeztetett: a Jobbik a kényszerbetelepítés elutasítását országgyűlési döntéssel foglalta volna Alaptörvénybe, az ehhez szükséges kétharmados többséget pártja a Fidesszel együtt biztosíthatta volna.
A népszavazás kockázatát a kormányfő vállalta fel, ezért, ha érvénytelen lesz a szavazás, akkor
Orbán Viktornak vállalnia kell a felelősséget és le kell mondania
- szögezte le Vona Gábor. A pártelnök emlékeztetett David Cameron brit miniszterelnök példájára, aki felvállalt egy referendumot, majd, miután az számára kudarccal zárult, távozott posztjáról. Leszögezte: úgy véli, a kvótanépszavazás sikertelensége esetén Orbánnak is ezt a következtetést kellene levonnia.
Ugyanakkor hangsúlyozta: a Jobbik határozottan abban érdekelt, hogy ez ne így történjen, hogy érvényes legyen a referendum, s azt követően "a parlamentben visszatérhetnénk a kályhához", az Alaptörvény módosításához.
Kitért arra is, hogy érvénytelenség esetén Brüsszel kapna egy aduászt, ebben az esetben ugyanis
az Uniónak papírja lenne arról, hogy a magyar társadalom érvényesen nem utasította vissza a kvótákat.
A Jobbik elnöke arról is beszélt: a népszavazást egyfajta "belpolitikai fénytörés" veszi körbe, a baloldali pártok pártügyet csinálnak belőle, a kormánypártok pedig ebbe menekülnek, és
"a migráció szőnyege, az arab varázsszőnyeg alá söprik az ország többi valós problémáját."
Ezek körébe sorolta a "korrupciós terrorizmus", az egészségügy, az oktatás, az elvándorlás és az azzal járó munkaerőhiány ügyét.
Vona Gábort megkérdezték arról, hogy jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és hamis magánokirat felhasználásának vétsége megalapozott gyanúja miatt is kérte Kovács Béla európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését az ügyészség. Azt felelte: a pártnak nincsenek nyomozati jogkörei és ítélkezni sem tud, akkor tudják a kérdéskört lezárni, ha ítélet születik.
Kérdezték arról is, hogy az érpataki képviselő-testület feloszlatása a helyi modell bukását is jelenti-e. A Jobbik elnöke válaszul közölte: nem gondolja, hogy a modell megbukott, igyekeznek megtalálni a formát, ami az elképzeléseikhez hozzáilleszthető, és ebben a folyamatban Tiszavasváriban értek el eredményeket. A konkrét érpataki ügyet nem kívánta kommentálni.
A tájékoztatón szóba került Gyurcsány Ferenc DK-elnök előre hozott választásokra vonatkozó felvetése is. Vona Gábor szerint ennek van realitása, ezért utasította Szabó Gábor pártigazgatót, hogy készüljenek fel és legyen egy 2017-es "B terv" is a 2018-as forgatókönyv mellett.