Ha a parlament nem dönt a kéményseprőkről katasztrófahelyzet alakulhat ki

A kéményseprők helyzetének rendezetlensége miatt 322 elkeseredett kéményseprő helyezte ügyvédi letétbe felmondását.

Érdemes erre a fenyegetettségre komolyan tekintettel lenni. A KOSZ ez év tavaszán bontott zászlót majd viharos gyorsasággal elterjedt az ágazatban. A „koszosok” kizárólag azokat képviselik, akikkel a lakosság is találkozhat egy-egy kéményellenőrzés közben. Emiatt a magánvállalkozásokat tömörítő munkaadói oldal némileg eltérő érdekeihez és nyilatkozataihoz képest teljesen önállóak. Több száz tagjukkal kéményseprők majdnem negyven százalékát képviselik. Időközben azonban elindultak az események és ez az arány bizonyos értelemben akaratuk ellenére növekszik napról napra a drámai pályaelhagyás miatt.

Hiába nyújtotta be ugyanis a kormány március 10-én a parlamentnek a kéményseprésről szóló új törvényre vonatkozó javaslatát, mely szerint az önkormányzatoktól a katasztrófavédelemhez kerülne a lakossági kéményseprési közszolgáltatás, mert erről döntés a mai napig nem született.

Nem lehet tudni azt sem, hogy a lakosság számára tényleg ingyenes lesz a kéményseprő szolgáltatás vagy nem. Ezért azt sem ismert, hogy 2016. január 1-től a kéményseprőknek ki lesz a munkáltatója, milyen keretek között kell majd szolgáltatást nyújtaniuk, illetve milyen bérekre számíthatnak a munkavállalók. Vámos szavai szerint „minden lóg a levegőben”, a

„lebegtetés megbénítja a rendszert”.

A tervezhetetlen jövő miatt a piaci szereplők is inkább kivárnak, totális létbizonytalanság fenyegeti a kéményseprőket.

A KOSZ elnöke kifejtette, hogy a nagyfokú bizonytalanság miatt az elmúlt 1-1,5 évben drasztikus mértékű pályaelhagyás történt, a kéményseprők mintegy fele már elhagyta a szakmáját, ezért a szakszervezet szerint immáron mindössze 900 kéményseprő kénytelen ellátni ugyanazt a szolgáltatást, amit korábban nagyobb létszámmal is alig tudtak megoldani.

Vámos elmondta, hogy az utánpótlás nem biztosított, a jelenlegi kéményseprők is létbizonytalanságban élnek, nem nyújt számukra a szakma hosszabb távú megélhetést. Elfogyott a szakma türelme kénytelen máshova menni. Időzített bomba ketyeg, éppen a fűtési szezon hajrájában, mikor a szakma legleterheltebb, pedig amúgy nyáron is üzemelnek életveszélyes kémények.

Ez potenciális fenyegetettséget, veszélyforrást hordozz, már most is családok százezreinek biztonságára nézve.

Ha nem lesz döntés arról, hogy mi lesz január elsejétől a kéményseprőkkel akkor karácsonyra, a megnövekedett fűtési szezon kellős közepén a szakma közel 40 százaléka hagyja majd el a pályát. A kéményseprőipar harmadának tömeges felmondása - a tüzelőberendezések csúcsra járatatása közben - katasztrófahelyzethez, visszafordíthatatlan tragédiákhoz is elvezethet.

Vámos szerint a társadalmi megítélés a helyzet kulcsa, ami a rendszerváltás után azért romlott rohamosan, mert a magánszektor megjelenésével a szakmaiságot nélkülöző, profitorientált cégek jelentek meg. A kéményseprők minimálbérért dolgoznak, kénytelenek lettek díj- és pénzbeszedéssel foglalkozni. Miközben minden egyes ellenőrzés alá vont kéményért büntetőjogi felelősségük van. Vámos azt mondta: bátran kell szembenézni azzal, hogy ez a rendszer kudarcot vallott, fenntarthatatlan, szükség van szemléletváltásra.

A letétbe helyezett felmondások azonban nem egy ultimátumcsomag a kormány részére,

ez a kéményseprő ipar utolsó kétségbeesett segélykiáltása.

A szakma konstruktív meg akar egyezni, minden javaslat nyitott fülekre talál. Bíznak abban, hogy ha nem is kizárólag a kéményseprők és családjainak megélhetésének okán, de a társadalom érdekében a kormány megértően viszonyul a helyzethez.

A KOSZ elnöke szerint téves az a értesülés, hogy a kéményseprők felmondanak, ha a Katasztrófavédelem alá kerülnek, ezzel szemben az igazság az, hogy akkor mondanak fel, ha helyzetük nem rendeződik megnyugtatóan, az állami szerepvállalásra irányuló kormányzati törekvéseket alapvetően támogatnák. Kifejtették, hogy nettó hazugság az is, hogy ez a helyzet a démonizált rezsicsökkentés következménye, az csupán a helyzet megkoronázása volt.

Vámos elmondta: Pogácsás Tibor a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára, egy nyári elejei KOSZ által a Parlament előtt szervezett figyelemfelkeltő demonstráción megígérte a kéményseprőknek, hogy az őszi ülésszakban elrendezik a sorsukat. Ezzel szemben Vámos értesülései szerint idén nem születik döntés. A koszosok Szent Flórián szellemiségében tovább akarnak dolgozni, a család élet- és vagyonbiztonságáért.

Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke a sajtótájékoztatón hozzátette, hogy kedden délután ül össze a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) monitoring bizottsága a jövő évi bértárgyalások miatt. Ennek kapcsán elmondta, hogy már a munkaadói oldal szakértői szerint is tarthatatlan, hogy a munkaerőpiac gyakorlatilag kiürül, mert sokan külföldre mennek. A Liga elnöke arról is beszámolt, hogy ha a tárgyalások a munkavállalók számára nem alakulnak elfogadhatóan, akkor a Liga kezdeményezheti a nyomásgyakorlás eszközeinek igénybevételét is, amiben számítanak a KOSZ támogatására is.

Egy fűtési szezonban évente 25-30 halálos kimenetelű szén-monoxid mérgezés történik, de a mérgezéses balesetek száma száznál is több. Az országban található 4-5 millió kéményből 100 ezer már most használhatatlan és életveszélyes, 4-500 ezer sürgős javításra szorul.