Kedden 13 órakor vette kezdetét az országgyűlés plenáris ülése, ahol újabb ponthoz érkezhet Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke és az Országos Bírói Tanács (OBT) között elmérgesedő konfliktus. A megoldás azonban még meglehetősen távolinak tűnik, hiszen az Országgyűlés igazságügyi bizottsága a fideszes többségnek köszönhetően végül azt a javaslatot adta a képviselőknek, hogy Handó Tündét ne fosszák meg az OBH elnöki tisztségétől, az őt felügyelni hivatott OBT jogköreinek bővítéséről mindeközben nem esett szó, így maradhat a patthelyzet, ahol mindkét fél szabálytalanságokról beszél. De nézzük, hogyan is jutottunk idáig.
Fékek és ellensúlyok kellenek, csak nem ellenünk
A Fidesz kormányra kerülése után még 2011-ben hozta létre az Országos Bírói Tanácsot a bíróságok központi igazgatásának felügyeletére, és ugyanebben az évben választotta az Országgyűlés kétharmados többséggel Handó Tündét, az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot (OIT) felváltó Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökévé. Handó Tünde az OBH elnöki posztjával megkapta azt a jogot, hogy bármely ügyben kijelölheti az eljáró bíróságot, ráadásul egy személyben gyakorolhatja az összes kinevezési, áthelyezési, leváltási és irányítási jogkört is.
Utóbbiakból kerekedtek az elmúlt évek botrányai, Handó ugyanis többször nevezett vagy éppen nem nevezett ki bírákat különösebb indoklás nélkül. A hivatal elnökét korábban is támadták amiatt, hogy a fideszes Szájer József feleségeként került a hivatal élére, de az elmúlt években konkrét intézkedések miatt érték kritikák.
A Fidesz számításai ellenére az OBT valódi életre kelt és a hatéves ciklus után 2018-ban felálló új testület első dolga volt megvizsgálni a visszaélésgyanús eseteket. Ilyen volt például, mikor 2018-ban Handó Gulyás Gergely kancelláriaminiszter bátyját, Gulyás Gézát segítette a Székesfehérvári Törvényszék bírói székébe, miután az többször is sikertelenül jelentkezett a posztra, Vasvári Csabát, aki végül munkaügyi pert indított Handó ellen, viszont annak ellenére, hogy kétszer is az első helyen végzett az aspiránsok közül, nem volt hajlandó kinevezni a fővárosi ítélőtábla bírói posztjára. A pályázatokat inkább indoklás nélkül eredménytelennek nyilvánította.
Az elsőfokú bíróság kimondta, hogy Handó Tünde az érintett kérdésben visszaélt jogkörével, az ügy azonban a Győri Ítélőtáblán folytatódott, ami végül hatályon kívül helyezte az elsőfokú döntést és megállapította, hogy az OBH-elnök nem perelhető.
Ez a teória később erősödni látszott, miután az ülést Handó azzal nyitotta, hogy a létszámhiány miatt működésképtelennek ítéli a testületet. Az OBT ezzel szemben egyhangúlag úgy határozott, hogy a testület működés- és határozatképes, ami jogilag is megállja a helyét, hiszen a törvényben leírtak szerint a tagok kétharmada jelen volt az ülésen, ám felkérte Handót, hogy mielőbb gondoskodjon az új póttagok megválasztásáról. Ez több mint egy éve történt, az OBH elnöke ennek ellenére a mai napig nem tett eleget a kérésnek, miközben azóta is létszámára hivatkozva titulálja törvénysértőnek az őt ellenőrző testületet.
Elmentek a falig
Az OBT tavaly a Győri Ítélőtábla által feltett kérdések mindegyikében arra jutott, hogy az OBH elnökének gyakorlata törvénysértő volt, ugyanis indoklás nélkül nyilvánított eredménytelenné egy bírósági vezetői pályázatot, nem az ügyteher csökkentésére, hanem vezetői feladatok ellátására rendelt ki egy törvényszéki vezetőt, valamint 2016-17 között az eredménytelennek nyilvánított vezetői pályázatokat követően nem intézkedett késedelem nélkül a vezetői kinevezésről. Az OBT továbbá a fővárosi törvényszék kérdéseire megállapította az alábbiakat is:
"Handó nem indokolta meg a személyzeti döntéseit, nem volt jele, hogy tájékoztatta volna pályázókat és a véleményező testületeket az álláspályázatokkal kapcsolatos döntéseiről, a vezetői pályázatok elbírálása nem átlátható és a bírói álláspályázatoknál nem állapítható meg, hogy valósak voltak-e az eredménytelenné nyilvánítás indokai."
Az OBT végül a kezében lévő utolsó eszközhöz nyúlt és május 8-án az OBH elnökének kinevezési gyakorlatára és az előterjesztések benyújtásának megtagadására hivatkozva kezdeményezte Handó Tünde elmozdítását.
A jogsérelmek ellenére is ragaszkodik a kormány Handó Tündéhez | Alfahír
A mai napon az igazságügyi bizottság fideszes többsége úgy döntött, hogy Handó Tünde továbbra is kitöltheti mandátumát az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökeként. Mint ismert: az Országos Bírói Tanács május 8-án közleményben fordult a parlament felé azzal, hogy szeretnék, ha a törvényhozás megvonná elnöki mandátumát Handó Tündétől.
Az Országgyűlés igazságügyi bizottsága múlt héten tárgyalta az előterjesztést. A fideszes képviselők ugyan meghallgatták az ellenzéki képviselők érveit, azonban ők nem reagáltak a dokumentumban tárgyalt törvénysértésekre, csupán Handó Tünde levelét olvasták fel, amiben összeférhetetlenséggel és elfogultsággal vádolja az OBT egyes tagjait, majd indítványukban azt javasolták a képviselőknek, hogy az Országgyűlés június 11-ei ülésén Handó Tündét ne fosszák meg az elnöki tisztségétől. Miután elmozdításához kétharmados többségre lenne szükség, borítékolható, hogy a fideszes többség pozíciójában tartja a vádakra azóta sem reagáló Handót.
„Handó Tünde tevékenysége gyengíti a bírósági rendszerbe vetett bizalmat”
A Jobbik frakcióigazgatója, Lukács László György még a szavazás előtt tartott sajtótájékoztatót, ahol elmondta, hogy
A képviselő szerint Handó Tünde ténykedése aláássa az emberek igazságszolgáltatásba vetett hitét, sérti a bírói függetlenségbe vetett bizalmat.
Mivel az OBH elnöke nem tartja be a kétharmados jogszabályokat, nem működik együtt azokkal a szervekkel, amik a felügyeletére hivatottak, így gyakorlatilag ellenőrzés nélkül működik. A párt szerint ezt a fenntarthatatlan helyzetet minél hamarabb meg kell szüntetni, amit Handó Tünde elmozdítása szolgálna.