- Kinek az ötlete volt a Vasmacska létrejötte? Röviden összefoglalnád, hogy hogyan állt össze a csapat?
Sicu: - A férjem, Weisz Laci (Zorall, Kalapács gitáros) ötlete volt eleinte. Kelemen Ágival, a dobosunkkal korábban már zenéltünk együtt, de ő időközben kiment Angliába, így az a vonal megszakadt. Miután hazajött, merült fel bennünk, hogy újra együtt kéne zenélnünk. A csapat összeállításában Szijártó Zsolti (After Rain, Omen, Akela, Kárpátia) volt a segítségünkre, aki mint gitároktató, két tanítványát ajánlotta a gitár és basszusgitár posztra. Így került a zenekarba Tóth Viktória (Viki) és Balog Anita (Ban).
- A nyolcvanas évek végén, kilencvenes évek elején létezett Miskolcon egy heavy/speed metalt játszó Vas Macska nevezetű formáció. Semmilyen kötődésetek nincs hozzájuk, ugye?
Sicu: - Nincs közünk hozzá. (nevet)
- Sok tagcserén vagytok túl?
Sicu: - Nem igazán. A kezdetekkor N. Anna volt a basszerosunk, de úgy egy hónap múlva ki is lépett, ekkor találtunk rá Vikire, ezért őt is alapító tagnak tekintjük. Aztán tavaly nyáron Viki helyére jött egy srác, Harsányi Péter (Hari), aki mindig is nagyon sokat segített és segít nekünk. Pár hónapig koncertezett velünk, de aztán, mivel mégiscsak lányzenekarnak indult ez az egész, visszajött Viki. (nevet)
- Kinek vagy minek a hatására fogtatok hangszert a kezetekbe, és kezdtetek el énekelni?
Sicu: - Én a túrkevei rockélet hatására. (nevet) Ágival ugyanis Túrkevéről származunk. Ez egy eszméletlen jó hangulatú városka, szerencsére kiemelkedő motoros- és rockélettel. (nevet)
Ági: - Világéletemben fiús lány voltam, aki verekedett az árokparton, meg fára mászott. A szüleim beírattak a zeneiskolába, zongorázni tanulni. Ott megláttam a dobfelszerelést és azt, hogy a fiúk doboltak. Akkor megmondtam a szüleimnek, hogy soha többet nem akarok zongorázni, mert dobolni szeretnék. Meg igazából sosem szerettem az olyan dolgokat, amit minden lány csinál.
- Zenesuliba, énektanárhoz jártatok?
Sicu: - Mint már említettem, Ban és Viki Szijártó Zsoltinál tanultak gitározni, én pedig Kiss Vikihez jártam énekórákra.
Ági: - Négy évet jártam zenesuliba.
- A magánéletben mivel foglalkoztok?
Sicu: - Viki cukrász, Ban webshop koordinátor, én pedig óvónőként dolgozom.
Ági: - IT koordinátor vagyok.
- Sicu, a fő mellékállásod a tűzfújó táncoshölgy a Zorall-nál, vagy énekes a Vasmacskában?
Sicu: - Mindkettőt ugyanúgy imádom. Persze igyekszünk nem rászervezni egyiket a másikra, vagy esetleg egy helyre, egy napra intézni mindkét bandát.
[video:https://www.youtube.com/watch?v=e3xEU40gpwg]
- Térjünk át a lemezetek bemutatására. A CD-re került saját számoknak kik a zeneszerzői és a szövegírói?
Sicu: - A kezdetben játszott saját dalokat – amelyek szintén felkerültek a korongra – a férjem szerezte, a szövegeket pedig közösen írtuk ezekhez. De Barbaró Attila (Zorall, Junkies) is írt nekünk két számot szövegestől, valamint Szendrey Zsolti, Szasza (Zorall, Action) is adott nekünk egy-két szöveget. De a legnagyobb részét mi, lányok írtuk.
- Az albumon hallható dalok mekkora időintervallum alatt születtek?
Sicu: - Hát, az igazat megvallva három év alatt. Azért tartott ilyen sokáig, mert hamarabb nem volt módunk felvenni őket. A CD is azért jelent meg csak nemrég, mert egyszerűen mostanra lettünk kész a lemezanyaggal, és mert most éreztük, hogy megértünk erre.
- Vendégeket hívtatok a felvételhez?
Sicu: - Nem, mindent saját erőből oldottunk meg.
- A lemezanyag rögzítése az Ecseri Vasműben készült, Laci stúdiójában. Mennyire kaptatok külső segítséget a felvételek során?
Sicu: - Büszkén mondhatom, hogy csak szöveges utasításokat, véleményezést, segítséget kaptunk. (nevet)
- A kiadványon a tíz saját szám mellett négy feldolgozás is található. Mik ezek, és miért pont ezeket választottátok?
Sicu: - Egy hazai és három külföldi dalt választottunk, viszont az utóbbiakat is magyarul adjuk elő. Stúdiófelvételként, Fekete bársony címmel, Alannah Myles Black Velvet-jét rögzítettük, bónuszként pedig három koncertszámot tettünk a korongra, amiket a tavaly augusztusi, szolnoki C+ Fesztiválon vettünk fel. Ezek Ozzy-tól az I Don’ Wanna Stop (nálunk, Csontvelőig hat), Koncz Zsuzsától a Valahol egy lány, és a Foo Fighters-től a Pretender, ezt Megjátszó-ként játsszuk. És hogy miért pont ezek? Mert a közönségünk és mi is ezeket a dalokat szeretjük a legjobban.
- Túlnyomórészt punkos, és férfias, mondhatni tökös rockzene a stílusotok, és kissé meglepő módon kimondottan lírai, lassú szám nincs is a korongon. Az abszolút nem a ti világotok, vagy egyszerűen csak nem készült ilyen szerzemény?
Sicu: - Nem készült még, de biztosan sor kerül rá, mert már van ilyen ötletünk.
- Már majd’ két hónapja kint van a lemez. Vannak már érdemben visszajelzések a kiadványra?
Sicu: - Szerencsére eddig csak pozitív visszajelzések érkeztek. Az a legjobb, amikor azt mondják, hogy Vasmacska üvölt az autóban, vagy az egyik dalunk a csengőhangja valakinek… ez olyan hihetetlen még. (nevet)
- Eddig két hivatalos klippel jelentkeztetek. Ezekről mondanál egy pár szót? (az interjú elkészítése óta kijött egy harmadik is)
Sicu: - Az elsőt – ami az Én életem című számra készült – Gottmann Petinek, Futó Zolinak, Szendrey Dórinak (táncospárom a Zorallban) és a budapesti Barba Negra Music Club-nak köszönhetjük. Két napig forgattunk, nagyon nagy élmény volt az első saját klipünket felvenni. A vége az lett, hogy kb. harmincszor (de lehet, hogy még többször) kellett eljátszani a dalt a színpadon. Hálából mindenkinek vittünk pálinkát, és lett is nagy ihaj-csuhaj! (nevet) A második a lemez címadó számára, az Égessük földig-re készült, és ennek anyagát a Zorall Sörolimpián Andrics Laci vette fel. A filmben még Hari látszik, mert akkor még vele toltuk, Viki csak később tért vissza. A Balatonban marháskodás után következett egy gyors puccba vágás és go a színpadra! (nevet)
[video:https://www.youtube.com/watch?v=bOdqIktvQss]
- Mennyire nehéz (vagy könnyű) ma Magyarországon csajbandaként érvényesülni, egyáltalán létezni?
Sicu: - Az igazat megvallva, sokkal könnyebb lehet nekünk, mint a srácoknak, mert férfiakból álló zenekarból nagyon sok van. Egy csajbandára pedig sokan felkapják a fejüket.
- Az első nagyobb fegyvertény már sikerült nektek, hiszen lemezes csapat lettetek. Kis hazánk rockzenei színterén mit szeretnétek elérni, vagyis milyen eredménnyel, pozícióval lennétek elégedettek?
Sicu: - Idővel még több lemez, ez tuti, illetve idén nagyon szeretnénk már nagyobb fesztiválokra is eljutni.
- Mennyire érzed stabilnak ezt a mostani felállást?
Sicu: - Stabilabb nem is lehetne, stabilabb talán nincs is. Nagyon jól ismerjük egymást, mindent meg tudunk beszélni, sokat tanultunk egymástól, egymásról. Szeretünk együtt lenni.
- Egy kérdés erejéig említsünk már meg egy másik együttest is – mivel szorosan hozzád köthető ez is, és az öcséddel együtt szerepelsz benne –, a SicuBand Akusztikot. Mikor, milyen apropóból állt össze ez a formáció, kik a tagjai, és milyen számokból áll a repertoárotok?
Sicu: - A SicuBand tagjai adottak voltak: a férjem, Weisz Laci és az öcsém, Koós Joci (Cool Head Klan) személyében. Gondoltuk, miért ne, ha már szeretünk zenélni… (nevet) Ági is lépett már fel velünk egyszer, cajonnal. Két és fél éve álltunk össze. Általában hétköznapokon játszunk kis klubokban, hiszen mindhárman foglaltak vagyunk a hétvégéken. A repertoár nagyon vegyes, most így hirtelen: Cool Head Klan, Black-Out, Anna and the Barbies, Tankcsapda, Dance, Road, Jet, Péterfy Bori, Junkies, Hungária és még sok más, de van egyetlen saját számunk is, az Olyan vagy, mint én című.
- A többieknek is van esetleg más projektje?
Ági: - Én és Ban egy másik, egyelőre „virtuális zenekarban” is játszunk, ez a Touch Me Not. Még csak egy dalunk van, a Szakíts velem, de szépen alakulgatunk.
- A sportolással hogy álltok? Szemrevaló menyecskék vagytok, és téged néha még a színpadon is kangoo cipőben látni.
Sicu: - Régen kézilabdáztam, jelenleg pedig kangoozok, futok, valamint aerobik- és személyi edzésekre járok. Ban is minden nap mozog valamit, edzéssel kezdi a napot és imád biciklizni, és Viki is szokott néha kangoora járni, vagy edzeni valamit.
Ági: - Én sokat bringázok.
- Kézben a lemez, jövőre koncertdömping várható tőletek vagy egyéb terveitek vannak?
Sicu: - Igen, szeretnénk sokat koncertezni, és már vannak bevált helyek, motoros találkozók, ahová vissza is hívnak minket, de ezek mellett, mint már mondtam, nagyon szeretnénk nagyobb fesztiválokon is megmutatni magunkat.
