A lengyel alkotmány alapján a nemzet ötévente elnökválasztást tart. Az elnök jogköre elsődlegesen az ország nemzetközi képviseletére terjed ki, de külügyi témákban konzultálnia kell a kormánnyal. Emellett az elnök a fegyveres erők főparancsnoka, ő ratifikálja a nemzetközi egyezményeket és vétójoga is van, amit azonban a Szenátus elutasíthat. A legutóbbi ötéves ciklusban Bronislaw Komorowski töltötte be az elnöki posztot a liberális Polgári Platform (Platforma Obywatelska, PO) színeiben. A lengyel történelem legkülönlegesebb elnökválasztását nyerte meg Lech Kaczyński halála után, aki 2010 április 10-én hunyt el repülőbalesetben, Szmolenszkben.
"A csillár őrzője"
Az 1952-es születésű Komorowski a kommunizmus alatt a demokratikus ellenzék aktivistája volt. A rendszer összeomlása után liberális és konzervatív pártok tagjaként dolgozott, többek között honvédelmi miniszter, ill. a honvédelmi minisztérium államtitkára is volt. Komorowski pályafutásának ez a periódusa sok aggályt vet föl, mert ebben az időben ellentmondásos együttműködést alakított ki a kommunista korszak korábbi katonai titkosszolgálati tisztjei által létrehozott Katonai Hírszerzési Szolgálattal (Wojskowe Służby Informacyjne, WSI). A Szmolenszk térségében bekövetkezett légikatasztrófa után a Parlament elnökeként átvette a köztársasági elnöki feladatkört. Az elnökválasztáson az elhunyt elnök, Lech Kaczynski testvérének, Jaroslaw Kaczynskinak, a konzervatív ellenzéki Jog és Igazságosság (Prawo i Sprawiedliwość, PiS) vezetőjének a segítségével nyert. Az utóbbi öt évben Komorowski semmilyen ügy mellett nem állt ki nyilvánosan, elfogadta a Donald Tusk ill. Ewa Kopacz kormányai által kezdeményezett törvényeket, valamint a külföldi vezetőkkel találkozgatott. Pontosan a Tusk miniszterelnök által meghatározott szerepet töltötte be, aki a köztársasági elnököt "az Elnöki Palota csillárjának őrzője" címmel illette. Komorowski biztos volt a győzelmében, mert az ellenzéki PiS párt az alig ismert európai parlamenti képviselőt, Andrzej Dudát indította, és a közvélemény-kutatások a hivatalban lévő elnök első fordulós győzelmét ígérték. A gondok a választási kampány kezdetén jelentkeztek. Bár elnöki ciklusa alatt Komorowski számos baklövést követett el az olyan vezetőkkel folytatott találkozásai során, mint Barack Obama vagy Angela Merkel, sőt többször elaludt az állami megemlékezéseken is, a könyörtelen Internet kampány csak ezután kezdődött. Óriási letöltésszámot ért el az a videó, amelyik Komorowski márciusi, japáni látogatásakor készült: az elnök a helyi parlament szónoki emelvényére lépve japán kollégáját "Gyerünk, Sógun!" felkiáltással szólította maga mellé. Ezt követték még Komorowski nem megfelelő Twitter üzenetei és meggondolatlan beszédei. Emellett a kampány során az elnököt az ellenfelei is többször zavarba hozták a különböző vitákban. Duda ebben a tekintetben sokkal jobban teljesített: rengeteg politikai fórumot tartott vidéken és visszafogottan kampányolt, bár Komorowski így is azzal vádolta, hogy a "radikális Lengyelország" jelöltje.
A rendszerellenes jelölt, mint jelenség
A szavazás első köréig a média sokat foglalkozott Komorowski és Duda versenytársaival, mert a 11 jelöltből 5 már a kampány kezdetétől a jelenlegi rendszer lebontását fogalmazta meg üzenetként. Közülük a legtöbb szavazatot Paweł Kukiz nyerte el, aki 20 százalékos támogatottsággal a harmadik helyen végzett. A híres rockzenész évek óta támogatta a PO-t, viszont egy idő után kritizálni kezdte a kormánypártot a teljesítetlen ígéretek miatt. Kukiz ugyanis a brit modellen alapuló, egyéni körzetekből álló választási rendszer bevezetését szorgalmazta. Bár a zenész jelölt nem állt elő konkrét programmal, mégis sokan szavaztak rá, hogy ezzel is kifejezzék, mennyire elégedetlenek a jelenlegi politikai elittel és mennyire belefáradtak a PO és a PiS közötti állandó vitákba. Az 5 százalék alatti eredményt elérő jelöltek között volt liberális, konzervatív és nemzeti ideológiát képviselő politikus is, köztük a Nemzeti Mozgalom (Ruch Narodowy, RN) színeiben induló Marian Kowalski, aki a szavazatok 0,5 százalékát szerezte meg. Ugyanakkor a választás teljes kudarcot hozott a két jelöltet indító baloldal számára. A posztkommunista Demokratikus Baloldali Szövetség (Sojusz Lewicy Demokratycznej, SLD) által támogatott Magdalena Ogórek mindössze a szavazatok 2,4 százalékát kapta. A jelölt a teológia doktora, választási programját a vállalkozók és üzletemberek támogatták, valamint mise közben készült fotókkal is kampányolt. Mindez aligha volt meggyőző a baloldali szavazók számára. Alig 1,5 százalékot kapott Janusz Palikot, akinek a pártja a 2011-es parlamenti választások során a harmadik legjobb eredményt érte el, így bejuttatva Lengyelország történetének első transzszexuális országgyűlési képviselőjét a parlamentbe.
Komorowski agresszívebb volt, mint Duda
Az első fordulót Andrzej Duda nyerte a szavazatok 34 százalékával, míg a hivatalban lévő elnök 33 százalékot kapott. Komorowski gyors és populista módon reagált: népszavazást ígért a választási rendszer megváltoztatására, és ezzel igyekezett magához vonzani Kukiz szavazóbázisát. Bejelentette, hogy fel fogja emelni a nyugdíjkorhatárt, valamint több olyan ígéretet is tett, amelyek ellentétesek a PO jelenlegi politikájával. Ezért a második forduló előtt rendezett két televíziós vitában Duda könnyen Komorowski fejére olvashatta, hogy a választók lekenyerezése érdekében folyton változtatja a nézeteit. A kampány második felében az elnök sokkal agresszívabb lett, a választási szlogenjét "Egyetértés és biztonság" (“Zgoda i bezpieczeństwo”) lecseréltette, sőt, a korábban is jellemző baklövéseket sem tudta elkerülni. A lakossági fórumokon (amikre az ötéves elnöksége alatt nem is járt el) előre megszervezett hozzászólókat alkalmazott. Az egyik ilyen esetben egy fiatal fiú azt kérdezte tőle, hogyan élhetne meg a nővére minimálbérből, mire az elnök azt válaszolta, hogy "keressen másik állást, és vegyen föl hitelt." Mindeközben Duda folytatta országjáró körútját, és kritizálta Komorowski ill. a PO-kormány arroganciáját. Ezáltal folyamatosan nőtt a népszerűsége, különösen a fiatal szavazók körében, akiknek a helyzete kilátástalan és évek óta tömegesen vándorolnak ki Lengyelországból. A PiS jelöltje rendszeresen tárgyalt a szakszervezeti vezetőkkel is, és ígéretet tett a külföldi vállalatok megadóztatására.
Mi változik?
Az még egyelőre nyitott kérdés, hogy mekkora változást jelent majd Duda elnöksége. A több nyelvet beszélő, 43 éves jogi doktor nyilvánvalóan jobban fog teljesíteni a külföldi vezetőkkel folytatott tárgyalások során, és biztosan csökkenteni fogja az elnöki hivatal elszabadult kiadásait. Meg fogja vétózni a szociális segélyek csökkentésére irányuló törvényjavaslatokat, támogatja majd a keresztény értékeket és igyekszik megakadályozni a maradék nemzeti vagyon kiárusítását. A kül- és a védelempolitika terén viszont aligha várható változás. Ezen a területen Duda és Komorowski politikája között igen kicsi a különbség. Mindketten keményvonalasak az Oroszország-ellenes politika tekintetében, és támogatják az USA haderőinek jelenlétét lengyel földön. Mindazonáltal Duda elnökségének legfőbb feladata az lesz, hogy a következő hónapokban győzelemre vezesse a PiS-t az ősszel tartandó parlamenti választásokon.
Maurycy Mietelski