A két nap során három, az Európai Unió országait komolyan érintő témában sikerült a jobbikos képviselőnek felszólalnia, hogy képviselje Magyarország érdekeit, így térségünk energiaellátásának kérdésében, a transzatlanti szabadkereskedelmi megállapodással kapcsolatban, illetve a tagállamok parlamentjeinek szerepével kapcsolatban az Európai Unióban.
Bana Tibor felhívta a képviselők figyelmét arra, hogy Európa gázellátása ma orosz gáz nélkül még elképzelhetetlen, különösen Magyarország tekintetében. Azt is hozzátette, hogy természetesen a diverzifikáció fontos, ezért az iráni, algériai és más forrásból származó gáz is lényeges volna Európa számára, de tévúton jár az, aki Európa lehetőségeit az Egyesült Államokéhoz hasonlítja, hiszen a palagáz-kitermelés az USA-hoz képest nálunk sokkal drágábban, nagyobb környezeti és humán kockázattal járó folyamat.
A jobbikos képviselő határozottan felemelte a szavát a transzatlanti szabadkereskedelmi megállapodással szemben is, kiemelve a GMO-mentesség fontosságát, valamint azt, hogy a nemzeti parlamentek hozzájárulása nélkül semmiképpen ne léphessen életbe a Jobbik által határozottan elutasított egyezmény. Bana Tibor sérelmezte, hogy a szerződést, minden uniós alapelvet felrúgva, zárt ajtók mögött tárgyalják, s abba a társadalmi partnerek sem kaphatnak betekintést, ezzel ellentétben a nagyvállalati szektor képviselői igen.
Bana Tibor (középen)
A COSAC ülés második napján a Nemzetek Európája, a tagállami parlamentek szerepének erősítése érdekében szólalt fel a képviselő, kifejtve, hogy központosított döntéshozatal helyett inkább arra van szükség, hogy a tagállamok maguk dönthessenek sorsukról. Bana Tibor támogatta a brit képviselők által felvetett piros lapos eljárás bevezetését, ami gyakorlatilag vétójogot adna a tagországoknak azokban az esetekben, amikor egyes uniós jogszabálytervezetek sértenék nemzeti érdekeiket.
Bár az előadók többsége egyértelműen az Európai Egyesült Államok koncepcióját képviselte, a jobbikos képviselő az Alfahír újságírójának elmondta, hogy pozitívumként fontos kiemelni, hogy más országok képviselői között is akadtak néhányan, akik fenntartásaiknak adtak hangot az Európai Unióban zajló folyamatokkal kapcsolatban, akár a TTIP kérdésében, akár a tagországok szerepének erősítése ügyében.