A pártelnök abból indult ki, hogy a multikulturalizmus Nyugat-Európában megbukott, amely szemben az Egyesült Államok társadalmával, elsősorban demográfiai és munkaerő-piaci kiváltó okokra vezethető vissza.
Szerinte, és „ezt számunkra is fontos kimondani”, mára bebizonyosodott, hogy a multikulturalizmus nem működik, és már Nyugaton is az a kérdés, hogy lehet-e úgy együtt élni, hogy nincs egy közös alap, amely a társadalmat egybetartaná.
Hangsúlyozta, Kelet-Közép Európában még van esélyünk a monokultúra megvédésére, majd emlékeztetett, hogy a cigány-magyar együttélési probléma egészen más, mint az ide betelepítendő bevándorlók ügye. Ugyanakkor elismerte azt is, hogy munkaerő, illetőleg demográfiai problémák nálunk is vannak.
„Nem hiszünk egy Brüsszelből irányított birodalomban" - erről szólt a kvótareferendum
Orbán Viktor felszólalásával kezdődött meg hétfőn az alaptörvény hetedik módosításáról szóló parlamenti vita. A kormányfő ugyanakkor nem hallgatja meg a frakciók válaszát, mert indul is Bajorországba, ahol megemlékezik az 1956-os forradalomról. A vita az MSZP és a DK nélkül zajlik.
Kvótareferendum
„Tavaly ősszel vetődött fel a kvóták kérdése”
- mondta el Vona Gábor, hozzáfűzve: ő akkor a parlamentben felállva beszélt egy népszavazásról a kérdésben, ami az akkori hangulat miatt még érvényes és eredményes lett volna.
„De akkor visszautasították azt a fideszesek”
- húzta alá.
Idén tavasszal a kopaszok akciója után előre menekülve jelentette be referendumot a miniszterelnök,
„akkor viszont már nem volt meg az a társadalmi hangulat, pedig figyelmeztettünk, hogy az esetleges sikertelen népszavazás több kárt okozhat”,
mint amilyen eredménnyel az járhatna.
Viktor nem engedi
Vona Gábor felhozta Rubovszky György, KDNP-s képviselő megnyilvánulását is, aki még a házszabályt is sértette volna annak érdekében, hogy ne kerüljön a Ház elé a jobbikos alaptörvény-módosítás. Utalt ezzel arra, hogy a jobboldali ellenzéki párt hozta fel először hazánk alkotmányszintű védelmét.
"A Viktor nem engedi"
Mármint Orbán Viktor, hogy Áder János ismét induljon az elnökválasztáson. Ezt szintén szegény Rubovszky György mondta, aki mint ismert, a múlt heti bizottsági ülés előtt arról értekezett - pechjére a forgó kamera látószögében - hogy a betelepítés tiltásáról szóló jobbikos Alaptörvény-módosítást nem engedik napirendre venni, akár úgyis, hogy azzal megsértik a házszabályt.
Nehéz helyzetbe került Magyarország Vona Gábor szerint:
- Az új egység egy hiteltelenül csengő politikai termék, ehelyett egy új megosztottságot teremtettek. Sokan azért nem mentek el szavazni október 2-án, mert nem értettek egyet annak pártpolitikai céljával.
- A szocialisták is érvet kaptak az érvénytelen népszavazással, mert van annak alkotmányos logikája, hogy egy érvénytelen népszavazásra nem lehet alaptörvényt módosítani.
- Brüsszelnek is adtunk egy aduászt, az EU-s döntéshozók most már érvelhetnek a kudarcos népszavazással. Ugyanakkor elmarad az a várt dominóhatás, amely további referendumok kiírását feltételezte térségünkben.
Vona Gábor egyértelműsítette a kormányoldal számára: azon károk után, amiket okoztak, a Jobbik is mondhatta volna, hogy visszadobja az alaptörvény-módosításának kérdését,
„ez taktikus is lett volna, de a Jobbik képes eldönteni, mikor kell hazafias kötelességből részt venni a vitában”.
Sajnálatosnak nevezte a baloldal hozzáállását, mert szerinte a kivonulás nem méltó a hazafias baloldali szavazók számára.
„A kormányzati felelőtlenségre nem lehet ellenzéki felelőtlenség a válasz. Azért vagyunk itt, mert ez a hazafias kötelességünk”.
Ez nem pártpolitika, fogalmazott a pártelnök.
Hazafiasság
A XXI. században is szuverenitásunkat érő kihívások érik hazánkat, ezért „falak helyett hidak építésére van szükség”, és – az ügynökakták nyilvánosságra hozásával – le kell zárni végre a XX. századot (így például a jobb és baloldali szembenállás is idejétmúlt).
"A hazafias emberek összefogására lesz szükség a XXI. században!"
- szögezte le Vona Gábor. Hangsúlyozva, hogy a Jobbik legbiztosabb, legerősebb alaptörvényi védelem megalkotása érdekében vesz részt a parlamenti vitában.
Megnyerhető küzdelem
Megismételte a párt korábbi álláspontját, a Jobbik szerint a kvótákról másodlagos EU-s jogforrások rendelkeznek, amelyeknél erősebb az alaptörvényi védelem, erre a német alkotmánybíróság munkáját tanulmányozva jutott a párt. Vona szerint jelenleg túlzott hatáskörgyakorlás történik az EU részéről.
Baloldali pártok nélkül egyeztettek az alaptörvény-módosításról
Kedden megtörtént az első ötpárti egyeztetés a hetedik alaptörvény-módosításról, ám az ellenzéki frakciók közül egyedül csak a Jobbik vett azon részt. Ugyanakkor a mostani tárgyaláson a kompromisszum nem született meg, így egyelőre nem tudni, hogy a kormányoldal elfogadja-e a jobboldali ellenzéki párt javaslatait.
„Megnyerhetjük ezt a küzdelmet” - jelentett ki a pártelnök, de ehhez az kell, hogy konstruktív ellenzékre konstruktív kormánypárt legyen a válasz. Ne áldozzanak fel ismét fél évet és 15 milliárdot arra, hogy kiderüljön, a Jobbiknak megint igaza van – zárta szavait Vona Gábor.