Augusztustól egy mentőtisztet akarnak alkalmazni háziorvosi ügyelet idejére Mezőberényben. A Békés megyei város és a környező települések rendelési időn túli ellátása így nem hivatásos orvossal történne, ami az ellátás minőségére is kihathat. A Népszava cikke szerint a polgármester, Siklósi István előzetesen egyeztetett a sajátos módszerről a járási kormányhivatal tisztifőorvosával.
A lap azt írja, a helyieket is megosztotta, hogy vajon jó-e, ha orvos helyett „csak” mentőtiszttől kérhetnek segítséget délután négytől másnap reggel nyolcig, illetve munkaszüneti napokon. Az ügyeleti ellátásról szóló jogszabályok egyébként nem teszik lehetővé, hogy az alapellátási ügyeletekben orvosok helyett mentőtisztek önállóan lássák el a feladatot.
Az utóbbi időben már nem lehetett megfelelő orvost találni az ügyelet ellátására, ezért a környékbeli településekkel együtt döntöttek úgy, hogy elfogadják az általuk megbízott szolgáltató ajánlatát, és tudomásul veszik, hogy orvos helyett mentőtiszt látja majd el a feladatot Mezőberényben, valamint Csárdaszálláson, Kamuton és Köröstarcsán.
A cikk szerint az ügyeletes mentőtiszt Mezőberényben lesz, ott fogadja a betegeket, illetve ha szükséges onnan megy házhoz. Munkáját orvos felügyeli majd Gyomaendrődről. A mentőtiszt egyébként két dolgot nem tehet meg: nem rendelhet receptköteles gyógyszert, illetve a halál beálltát nem állapíthatja meg.
A Magyar Orvosi Kamara is ellenzi a megoldást. A kamara elnöke szerint több pénzt kell fizetni a háziorvosoknak, és akkor lesz jelentkező. Az Állami Egészségügyi Ellátóközpont adatai szerint 373 háziorvosi és 243 fogorvosi praxis legalább fél éve betöltetlen az országban.
A lap az egyik háziorvost így idézi:
Júniusban 27 ügyeletet vittem, napi nyolc óra körzetben végzett munka mellett, és most ebben a hónapban már 11-en vagyok túl. Mindezt 60 évesen csinálom. Az egyik sorstársammal még hétfőn beszéltem, szerdán ügyelt, csütörtökön pedig egyszerűen lefordult a székről és meghalt. Most még az ő ügyeleti napjait is szét kellett osztanunk egymás között.
Eközben a magyar kormány az előzetes tervek szerint 39 milliárd forintot költhet el a 2008-ban átadott Veszprém Aréna szétverésére és kibővítésére, hogy 3500 hellyel több legyen benne a 2022-es kézilabda Eb-re. És ez csak egyetlen épület a sokból.