Az Alkotmánybíróság szerdai döntése értelmében az alaptörvény alapján Magyarország megvédheti magát az Európai Unió túlterjeszkedő jogi aktusaival szemben – nyilatkozta a döntést követően a Magyar Hírlapnak Völner Pál igazságügyi államtitkár, Orbán Viktor pedig a Kossuth Rádióban jelentette ki:
Megemeli a kalapját a testület előtt, mert "óriási segítséget" kapott a brüsszeli csatához.
"Az Ab világossá tette, hogy a kormánynak az alaptörvény hatályos szövege alapján - alkotmánymódosítás nélkül is - joga és kötelessége kiállnia az ország önazonossága, alkotmányos identitása és alapvető érdekei mellett, vagyis a kabinet nem támogathat olyan brüsszeli döntést, amely megsérti Magyarország szuverenitását"
- magyarázta Orbán.
A Jobbik hétfőn ismét benyújtotta alaptörvény-módosítási javaslatát, az igazságügyi bizottság kormánypárti többsége azonban leszavazta annak lehetőségét, hogy tárgyaljanak a jobboldali ellenzéki párt kezdeményezéséről. Vitányi István, a testület fideszes tagja Orbánhoz hasonlóan érvelt: szerinte az alaptörvény-módosítás okafogyottá vált, mert az Alkotmánybíróság úgy értékelte, hogy a jelenlegi szöveg is alkalmas arra, hogy megakadályozza a kötelező betelepítést.
Csakhogy ez nem igaz.
A portálunk által megkérdezett jogi szakértők elmondták: a határozat mindössze azt mondja ki, hogy az Alkotmánybíróságnak jogában áll az uniós döntések és a magyar jogszabályok összhangját vizsgálni -vagyis azt, hogy az uniós jogforrás, esetünkben a kötelező kvóta sérti-e a magyar alkotmányos értékeket - amennyiben erre indítvány érkezik.
Az azonban nem következik az állásfoglalásból, hogy a magyar alaptörvény elegendő védelmet biztosít egyes ránk erőltetett jogi aktusok ellen, még akkor sem, ha azok sértik az alkotmányos értékeket, mivel az EU-s szabályok egy része közvetlenül érvényesül minden tagállamban.
A határozat kapcsán az alkotmánybírók közel fele fogalmazott meg olyan, a határozat egyes részeitől eltérő véleményt, amelynek alapján nyilvánvaló, hogy a jogászi álláspontok között is markáns különbségek vannak. Az alkotmányosság bíráinak e döntése után világos, hogy a jelenlegi alaptörvényi rendelkezések nem egyértelműek.
A fentiek alapján tehát az egyértelmű szabályozás meghozatala mielőbb indokolt,
vagyis az alaptörvény-módosítás nemhogy okafogyottá, hanem még sürgetőbbé vált.
Minél egyértelműbben szabályoz ugyanis a legfőbb jogi dokumentumunk, az Alaptörvény valamit, annál egyértelműbbek az abból levezethető következtetések, és ezek közjogi eredményei.
Jelenleg azonban úgy tűnik, a kormánypárti képviselők döntése miatt erre leghamarabb 2017-ben kerülhet sor. Rubovszky György, az igazságügyi bizottság KDNP-s elnöke hétfőn azt mondta, idén nem ülésezik már többet a bizottság, így az őszi ülésszak végéig (december 15-ig) már nem fog tárgyalni a kérdésről- legközelebb 2017 február elején teheti ezt meg.