A lap azt írja: a két magyar Gripen-vadászgép balesete után nem minden feltétel adott a magyar honvédség baltikumi misszió teljesítéséhez. A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy Hende Csaba honvédelmi miniszter ráadásul az ügyről adott interjúkban a tényeket a valóságosnál kedvezőbb színben tüntette fel. A Honvédség vadászgépeinek egyhetedét elveszítette egy hónap alatt, bár a múlt héten balesetet szenvedett Gripen, a pilóta példás helytállásának köszönhetően szerencsére javítható állapotban maradt. A két balesetben mintegy 20 milliárd forint kár keletkezett.
További probléma, hogy a múlt hét szerdán pórul járt gép katapult ülése nem működött megfelelően. Ennek következtében szenvedett a pilóta csigolyatörést.
Mint ismeretes, a Magyar Honvédség JAS-39 Gripen típusú vadászrepülőgépének pilótája szerda délelőtt Kecskeméten kiképzési repülésre szállt fel. A pilóta nem sokkal később "deklarált vészhelyzetet" jelentett, mivel többszöri próbálkozásra sem sikerült behúznia a gép orrfutóját, amely így "félállásban" maradt.
Ez már a harmadik Gripen-probléma volt az idén: márciusban a magyar honvédség egyik Svédországból Magyarországra tartó gépe biztonsági okokból a kassai repülőtéren szállt le, miután a pilóták egyike a műszerkijelzőn eltérést érzékelt. Májusban pedig az egyik Gripen a csehországi Cáslav katonai repülőtéren túlfutott a leszállópályáján, a pilóták katapultáltak, a gép összetört.
A múlt héten működésképtelennek nevezte a Magyar Honvédség repülésbiztonsági rendszerét az mno.hu-nak egyik forrásuk a rövid időn belül második, életveszélyt okozó, milliárdos anyagi veszteséget eredményező Gripen-baleset nyomán. A lap másik informátora pedig úgy fogalmazott, hogy a kormány által 2011-től bevezetett működési modell, struktúra és humánpolitika (benne az utánpótlásképzés) egyszerűen alkalmatlanná tette a honvédséget a repülőtechnika biztonságos üzemben tartására.
A lapnak nyilatkozó források azt mondták: a rendszerben lévő tartalékok mostanra elkoptak, és azonnal súlyos repülőesemények sora következett be – mutatnak rá. A kérdésben járatos aktív és nyugállományú, valamint civil szakértők – a hazai katonai repülés korábban, illetve jelenleg meghatározó személyei – minden esetben azzal a feltétellel vállalták a lappal történő beszélgetést, hogy kilétüket nem hozzák nyilvánosságra.