Újabb 6,6 milliárd forintos fejlesztést jelentettek be a sármelléki reptérre – írja a G7 gazdasági szakportál. A légikikötőt, mely egykor a szovjet légierő bázisa volt, üzemeltetésre vette bérbe egy ír-magyar vállalkozás 2004-ben, melyet 2008-ra több mint 100 ezres utasszámmal az ország második legforgalmasabb repterévé fejlesztettek.
A válság azonban gyorsan véget vetett a sikerszériának. Az üzemeltető annak ellenére ment csődbe 800 milliós tartozással, hogy 381 millió forintot nyertek a FlyBalaton ipari park fejlesztésre – emlékeztet a portál, megemlítve azt is, a tulajdonos-ügyvezető az eximbankos kockázati tőkealapok körüli botrányból ismert Gubicza Ágoston volt. A Direkt36 cikke arról is írt, a csőd miatt rendőrségi nyomozás indult, ahol Gubiczát tanúként hallgatták ki, majd azzal zárták le az ügyet, hogy nem találtak bűncselekményre utaló nyomot.
A felszámolási eljárás során 2014-ben az eszközállomány a Széles Gábor nagyvállalkozó tulajdonában álló SGH Aviation Hungary Kft.-hez került, a napi.hu szerint 700 millió forint volt a vételár.
A repülőteret 2012 óta a hévízi önkormányzat tulajdonában álló Hévíz-Balaton Airport Kft. üzemelteti, így ugyanis Németországból és Oroszországból charterjáratokkal hozhatják a turistákat a fürdővárosba. Ez a cég évente 36-38 millió forintot fizet Széles vállalkozásának, vagyis a G7 számításai szerint is jóval több mint 20 év, mire megtérülne a nagyvállalkozó befektetése.
A magyar állam, azaz az adófizetők azonban még ennél is jóval többet fordítottak a veszteséges légikikötőre. A portál gyűjtése szerint a 2004-es megnyitáskor 365 millió, 2008-ban a csőd felét tartó Cape Clear Aviation 350 millió, 2011-ben környezetvédelmi kármentesítésre 4,4 milliárd, végül 2012 és 2016 között állami, önkormányzati fenntartási támogatásra és egy uniós projekt keretében összesen 700 millió forint érkezett az üzemeltető Hévíz-Balaton Airport Kft.-hez.
Hévíz repülőtere immár tartósan kevesebb mint évi 14 ezer utast fogad. Nem is gazdaságos az üzemeltetés, az 1,1 milliárdos forgalomra 700 milliós állami, önkormányzati támogatás jut. Vagyis a teljes bevétel 38 százaléka!
A G7 számításai szerint – mivel egy turista érkezik és indul is Hévízről – minden egyes utas csaknem 26 ezer forintjába került az adófizetőknek. Azt is kiszámolták, hogy ha a KSH adatai szerinti napi 21 ezer forintnyi költéssel kalkulálunk, és ennek fele különféle adóelvonások révén az államkasszában köt ki, akkor az itt keletkező állami bevételek körülbelül harmadát elviszi a repülőtér dotációja. Ráadásul a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér is viszonylag közel van, a repülőtársaságoknak jobban megéri oda szervezni az utakat, különösen hogy mindössze német és orosz városokból csupán heti egy járat megy a nyugat-magyarországi városba, más országokból pedig mindössze évi néhány. Ha az állami támogatásból a reptér helyett ingyenes transzfereket szerveznének, jóval olcsóbb lenne.
Mindezek ellenére Papp Gábor, Hévíz fideszes polgármestere bejelentett egy újabb 6,6 milliárdos fejlesztést. Hogy ez konkrétan mit takar, még nem tudni, a G7 felveti, hogy esetleg a Széles-céget vásárolhatják ki, hogy a kormányközeli nagyvállalkozót megszabadítsák egy rossz befektetéstől.
Ám attól még több utas nem lesz, a veszteséges repülőtér azt követően is csak újabb milliárdokat fog felemészteni.