Továbbra is az orosz-ukrán háború és a szankciók nyomán meghozott intézkedések határozzák meg a kormányüléseket - kezdte a ma délelőtti kormányinfót Gulyás Gergely.
Nemcsak Magyarországnak, de mindenkinek érdeke, hogy tűzszünet és béke legyen - hangsúlyozta a kancelláriaminiszter, miután az adatok alapján közölte, látják, hogy egyre többen halnak meg a harctéren.
Úgy látja, a háború végével az infláció is "azonnal" mérséklődne.
Gulyás arra is kitért, hogy két atomnagyhatalom már az urántartalmú lőszerek bevetését sem tartja túlzónak, ezzel szerinte veszélyes eszkaláció kezdődött.
Háborús időket élünk, ezért védelmi költségvetés szükséges - ismételte el a kormányzati narratívát. Azt is újra elmondta, a NATO-vállalásoknak való megfelelés végett a GDP 2 százalékát eléri a honvédelmi kiadások összege.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter ezután az államkötvény és a kincstárjegy megtakarítási formáit ajánlotta, miután döntöttek arról, hogy a kamatadón (15%) felül 13 százalékos szochót vezet be a kormány a többi új megtakarítás terhére.
Az egyik legnagyobb probléma a vállalkozások számára az energiaár, főleg az áramár - állapította meg, jelezve, ezek 81 százaléka a rögzített áras szerződést választotta. Nekik 320 euró/megawatt feletti árat kell fizetnie, emiatt
árplafont vezetnek be, ami 200 euró/megawattos egységárat jelent.
Ez az intézkedés csak "termelő vagy termeléshez kapcsolódó" tevékenységet végző cégekre, jelesül a feldolgozóiparra, a szálláshely-szolgáltatásra és a raktározásra-szállításra érvényes. 5000 vállalkozásról van szó és 40 milliárd forintos állami kiadást szánnak rá. Július 1-jén lép majd életbe. Cserébe viszont ezen cégek felé elvárásként rögzítik, hogy növeljék a gyártási kapacitásokat, és ne emeljék az árakat. Az iparkamara vállalja ennek ellenőrzését.
Augusztus 1-től december 31-ig SZÉP-kártyával is lehet majd hideg élelmiszert vásárolni
- jelentette be. Hozzáfűzte, ugyanakkor a mostani 450 ezren felül további 200 ezer forintnyi keretemelést engedélyeznek.
Gulyás Gergely arról is szólt, hogy a gyógyszerforgalmazókra is kivetett extraprofitadót 28-ról 40 százalékra emelték, ám ebből 20 százaléknyit, a felét leírhatják, ha azt kutatás-fejlesztésre vagy bővítésre fordítják. A gyógyszergyártóknál szintén megfelezik az extraprofitadót, de még a maradékot is megfelezhetik, ha beruházásra vagy kutatás-fejlesztésre fordítják ezeket a költségeket - ismertette.
A kormány nevében beszélő miniszter azt is elmondta, a migránskvótáról szóló uniós döntés szerinte egy rossz szabályozás, meghívót jelent a bevándorlók számára, így azt elfogadhatatlannak tartják.
(Címlapkép: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda épületében 2023. május 25-én. MTI/Kovács Tamás)