A PiS a szavazatok 37,58 százalékot ért el, a nyolc éve kormányzó jobbközép Polgári Platform (PO) a voksok 24,09 százalékát szerezte meg. Parlamenti mandátumot nyert a jobboldali Kukiz'15 mozgalom (8,81%), a piacpárti liberális Nowoczesna (Modern) párt (7,6%), valamint az eddigi kormánykoalíció kisebbik tagja, a Lengyel Parasztpárt (PSL) (5,1%) is. Mellesleg Lengyelországban a liberálisok is a tágabban értelmezett jobboldal részesei lehetnek, hiszen politikusai a Polgári Platformból léptek ki a lengyel lehallgatási botrány után.
Fontos, hogy a jobboldali rockzenész által vezetett Kukiz'15 a lengyel nemzeti radikális szervezetek fiatal jelöltjeit is bevitte a Szejmbe, emiatt a Jobbik is kifejezte örömét. Hiszen a magyar párttal kiváló kapcsolatokat ápoló Ruch Narodowy (Nemzeti Mozgalom) az előzetes eredmények szerint öt fővel jutott be a lengyel törvényhozásba. Köztük a Nemzeti Mozgalom elnöke és az Összlengyel Ifjúság (Młodzież Wszechpolska) vezetője Adam Andruszkiewicz is.
Sokáig bizonytalankodásra adott okot, de végül nem igazolódtak be a félelmek, nem jutott be a lengyel parlamentbe az Egyesült Baloldal (ZL). A ZL a szavazatok 7,55 százalékát nyerte el, de mivel ez egy több pártból álló szövetség ezért 8 százalékos bejutási küszöb vonatkozott rá. Az ZL tagjai a posztkommunista Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD), az új baloldalhoz sorolt Te Mozgalmad (TR) és több kisebb baloldali tömörülés is. Így Lengyelország lesz az első olyan volt szocialista ország, amelynek parlamentjéből kiesik az utódpárt.
A PiS a 100 fős parlamenti felsőházban, a szenátusban is szilárd többséggel rendelkezik, az előzetes eredmények szerint 58 mandátumot tudhat magáénak. A twitter közösségi hálózaton az eredményhirdetést követően Norbert Maliszewski neves politológus a nem hivatalos átszámításait közölte, amelyek szerint a PiS az alsóházban 230 parlamenti mandátumot szerzett. Az onet.pl hírportálon közölt más átszámítások viszont a parlamenti többséget biztosító 235 mandátumról beszélnek.
Néhány képviselő a tét ugyan, de ez azért sem mindegy mert elvileg könnyen elképzelhető az is, hogy ha koalíciókötésre kerül sor (ez a lengyel politika tradícióit tekintve inkább valószínűbb, mintsem), akkor
a magyar Jobbik legjobb barátai is kormányra kerülhetnek.
A Kukiz '15 néven létrehozott választási együttműködés ugyan előzetesen kijelentette, hogy nem fog szövetségre lépni senkivel, de a csoporton belüli ideológiai sokszínűség, gyorsan Kukiz mozgalmának a parlamenten belüli széthullásához vezethet, így a listáján bejutott egyes képviselők lehetnek majd potenciális szövetségesei a PiS-nek. Miután egy másik jobboldali párt, az euroszkeptikus KORWiN nem jutott be a törvényhozásba a PiS szövetségkeresési esélyei leegyszerűsödtek, esetleg a Lengyel Parasztpárt is felmerülhet, mint lehetőséges partner, de az meg eddig a Polgári Platformmal tolta az ipart.
Korábban Marian Kowalski, a Nemzeti Mozgalom (Ruch Narodowy) államfőjelöltje, aki a második elnökválasztási fordulóban nem vett részt, rövid interjúban kifejtette, hogy szavazott is és az eredménnyel is elégedett. Mint mondta, Komorowski eltávolítása a hatalomból szükséges volt és jó dolog, egyelőre nincs oka kételkedni abban, hogy Duda végrehajtja a választási ígéreteit. A Nemzeti Mozgalom tehát nyitott a kormánypárt fele.
A választások hivatalos végeredményének és a mandátumok pontos megoszlásának közzétételét a lengyel választási bizottság azonban csak kedd délutánra ígérte.
A politikai földrengést előre jelezte,
hogy tavasszal a Jog és Igazságosság adta az új lengyel köztársasági elnököt, Andrzej Duda személyében.
Mindehhez az alfahir.hu közétett összefoglaló szerint hozzájárultak a lengyel lehallgatási botrányok. De, az is, hogy a PiS a korábbi szimbolikus politizálása helyett az emberek mindennapjait érintő témákat vállalt fel, megtámadva a nyugdíjkorhatár-emelést, támogatva a szegények és nagycsaládosok számára nyújtott családi pótlék megtartását. Habár a Lengyelországba eddig érkező menekültek száma elenyésző, a médiát így is dominálta a migrációs válság, ami kampánytémává is vált.