Az MTA állásfoglalására azért került sor, mert a Hóman Bálint Kulturális Alapítvány szobrot akart emelni az egykori politikusnak Székesfehérváron, viszont a TEV a Fejér Megyei Főügyészséghez fordult a névhasználat miatt. Az ügyben az ügyészség kezdeményezte, hogy a törvényszék kérjen állásfoglalást az Akadémiától.
A hónapokon át készülő állásfoglalást végül a Népszabadság szerezte meg, és a lap szerint az MTA arra jutott, hogy
„Felelős szerepet játszott Magyarországnak (...) a nemzetiszocialista Németországgal való kapcsolata megalapozásában és végzetes felerősítésében, az ezzel is együtt járó faji diszkrimináció végletes elmélyítésében”
Eszerint Hóman cselekvően előkészítette a német megszállás után a jogállamiság burkát is elveszítő önkényuralmi rendszert, amely szervezetten küldte halálba zsidónak minősített polgárainak többségét. Utóbb még a nyilaskeresztes kormánnyal is politikai közösséget vállalt – minden fenntartása ellenére - idéz a lap.
Az állásfoglalást az MTA nem töltötte fel honlapjára, az erre hivatkozó hírük nemes egyszerűséggel átlinkel a Népszabadság cikkére:
A hírre reagálva a TEV üdvözölte az MTA döntését. Mint írták, bíznak abban, hogy rövid időn belül megnyugtató eredménnyel zárulhat Hóman Bálint törvénysértő névhasználatának ügye.
Ugyanis a székesfehérvári szoborállítás már akkor elbukott, amikor a botrány kirobbant, de az ügy Vácon folytatódhat, ahol 15 évvel ezelőtt utat neveztek el Hóman Bálintról, és a baloldali névváltoztatási-szándékról szóló vitát a testület ahhoz kötötte, hogy az MTA milyen állásfoglalást ad ki.
Ehhez kapcsolódó, és az ügy érzelmekkel való extrém szintű töltöttségét megmutató érdekesség volt az is, hogy az amerikai képviselőház antiszemitizmus elleni harcért felelős kétpárti munkacsoportjának vezetői még tavaly levélben tiltakoztak Orbán Viktor miniszterelnöknél Hóman Bálint emlékművének megépítése ellen, és ebben nem kevesebbet írtak, mint hogy Hóman egyenesen maga rendelte el közel félmillió ember megöletését.