A szuverenitás nem mást jelent, mint Orbán Viktor hatalmát – mondta a Klubrádiónak Fleck Zoltán jogász-szociológus az úgynevezett szuverenitásvédelmi törvényről, a jogállam magyarországi lebontásáról, illetve az önkormányzati autonómia válságáról.
Talán nem épp ezekbe a kategóriákba tartozik, mindenesetre ugyancsak Magyarország szuverenitásáról megfontolandó kérdések közé tartozik az a hír, amelyet az Euronews adott közre a német Welt című lapra hivatkozva. Ugyanis a szerb gyakorlattal összehasonlítva a nemrég kötött kínai-magyar biztonsági együttműködési megállapodást, azt állítja,
nem kizárt, hogy hamarosan magyar városokban is megjelenhetnek kínai rendőrök.
A „találgatás” alapját Kína biztonsági miniszterének tárgyalásai valószínűsítik, amelyeket Orbán Viktor kormányfővel és Pintér Sándor belügyminiszterrel folytatott, ahol Kína arról biztosította a magyar felet, hogy a kereskedelmi és befektetési kapcsolatokon túlmenően "közbiztonsági kérdésekben is támogatná régi stratégiai partnerét, Magyarországot". Mint például a terrorizmus és a nemzetközi bűnözés elleni küzdelemben. A kínai hírügynökség – vagy akár az MTI – beszámolójában arról nem esett szó, hogy
Orbán Viktor hogyan reagált a kínai ajánlatra.
A német napilap a felvetés indokoltságára mindenesetre felidézi azt, hogy az EU- és NATO-tag Magyarország évek óta keresi Oroszország és Kína közelségét. A megállapodás kritikusai attól tartanak, hogy Szerbiában már járőröznek kínai rendőrök, hogy ellenőrizzék honfitársaikat, s "a kínai befektetésekkel sok kínai állampolgár is érkezik Magyarországra. A kínai állam szempontjából ezeket az embereket ellenőrizni kell" - nyilatkozta Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró a német lapnak, mert szerinte nyilvánvaló, hogy Kína meg akarja teremteni ennek a kereteit.
Budapesten egyébként már Józsefvárosban és Kőbányán üzemelhetett olyan kínai „szolgáltató állomás”, amelyeket jogvédők a kínai rendőrség illegálisan kihelyezett és a diaszpóra vegzálására is használt irodájaként azonosítottak - írta korábban a hvg.hu.
A Pintér-féle Belügyminisztérium azonban állítólag nem tudott a kínai rendőrség magyarországi jelenlétéről.
Az pedig, hogy kiket tekinthet terroristának Kína, jó példa a Németországban, azaz az Európai Unióban élő ujgur jogvédő, Ümit Hamit esete, aki a Magyarok Világszövetsége meghívására Budapestre érkezett egy konferenciára 2013-ban, ahol azonban a magyar terrorelhárítás (TEK) elfogta és a magyar hatóságok – nyilván kínai nyomásra – kiutasították az országból.
Az eset a parlamentben is igen nagy visszhangot keltett. A jogvédő beperelte és nyert is a magyar állammal szemben. A kitoloncolás után visszatért Magyarországra, ahol sajtótájékoztatón számolt be „terrorista” tevékenységéről. Ebből kiderült, hogy nem támadást intézett Budapest ellen, csak arról beszélt, hogy
hazájában az 1949-es „kínai megszállás” előtt minden ujgur tankönyvben tanították a magyar-ujgur rokonságot, de ezeket a könyveket később betiltották, majd az úgynevezett kínai kulturális forradalom alatt elégették.
Mesélt három másik könyvről is, amelyet 1980-ban írt egy ujgur szerző a hun és ujgur népek történelméről, és amelyet szintén betiltottak. A „három mérgező könyvnek” keresztelt sorozatban a székelyeket szaka, a csángókat csang néven emlegette a szerző, és szintén a magyarokkal való rokonságot bizonygatta.
(Címlapkép: Rendőr járőrözik Hszi Csin-ping kínai elnök látogatása idején Hongkongban 2022. június 30-án. MTI/EPA/Jerome Favre)