Minimális többlet
A Magyar Nemzeti Banknak a pénzügyi számlákból múlt héten közölt adatai szerint az államháztartás - az önkormányzatok és a központi kormányzat együtt - 18 milliárd forint többlettel zárta az első negyedévet, amiből az önkormányzatok szufficitje 109 milliárd forint volt. Ebből arra lehet következtetni, hogy a központi alrendszer - központi költségvetés, társadalombiztosítási alapok és az elkülönített állami pénzalapok - finanszírozási igénye (deficitje) 90 milliárd forint lehetett, ami a negyedéves GDP 1,2 százaléka körül alakul.
A többletet elsősorban maguknak köszönhetjük: jelentősen nőttek ugyanis a lakossági és vállalkozói befizetések, mintegy 3,1 százalékkal, 112,1 milliárd forinttal. A jövedelemadóból származó bevételek 92,0 milliárddal - 18,0 százalékkal, a tb-hozzájárulások 5,4 százalékkal nőttek.
Nőtt viszont az államadóssága
Az MNB jelentése szerint az államháztartás névértéken számításba vett konszolidált bruttó (maastrichti) adóssága az első negyedév végén 26 148 milliárd forint, a GDP 77,2 százaléka volt, 754 milliárddal több, mint a múlt év végén, amikor a GDP 75,3 százalékán állt. (Az adósságadatot az MNB-től veszi át a KSH a kormányzati szektor egyenlegéről közölt jelentéseibe.)
A KSH legutóbbi jelentése szerint a múlt év negyedik negyedében a kormányzati szektor finanszírozási oldalról számított hiánya - nettó hitelfelvétele - 143,4 milliárd forint, a GDP 1,7 százaléka volt, a tavalyi első negyedévben pedig 277 milliárd forint, GDP-arányosan 3,3 százalék. Tavaly 625,5 milliárd forint, a GDP 1,9 százaléka volt a kormányzati szektor hiánya.