"A világnak szüksége van Krisztusra" - a feltámadás örömhírét és a magunkba nézés fontosságát hirdetik az egyházak

"A kereszténység nem a múlt vallása."

A feltámadt Jézus úton van a világ felé, és azt akarja hogy kövessük őt - mondta Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke húsvétvasárnap, a budavári evangélikus templomban tartott istentiszteleten.

Fabiny Tamás igehirdetésében kiemelte: a feltámadt Jézus a pogányok lakta Galileába küldi tanítványait, mert missziói feladatot akar rájuk bízni. Arra kéri őket, hogy Galileában tegyenek tanítvánnyá minden népet.

Jézus tehát azt akarja, hogy a térítők, "a tanítók és a keresztelők egyháza legyünk" - mondta.

Kezdjük el végezni galileai munkánkat! - szólított fel az evangélikus püspök, hozzátéve:

"Galilea lehet Budapest, Kárpátalja, Szíria és Irak, lehet minden hely, ahol pogány vagy szenvedő emberek várják az evangéliumot és a segítő szeretetet."

Jézus, ahogy a tanítványoknak, úgy "nekünk is megmutatja a Galileába vezető utat" - tette hozzá.

Fabiny Tamás szólt arról is: minden a kereszttel kezdődik, és

"csak aki átéli nagycsütörtök és nagypéntek fájdalmát, aki ott van a keresztnél és a sírba tételnél, az képes átélni a feltámadás csodáját."

Úgy fogalmazott: Jézus nagyszombaton bezárta a poklot, hogy ne jussunk kárhozatra, de megnyitotta az eget, hogy üdvösségre jussunk - ez isten igazi húsvéti meglepetése. 

"Csak ha eljutunk az üres sírhoz, ha betöltjük a magunk galileai misszióját, akkor reménykedhetünk abban, hogy az ő feltámadása a mi feltámadásunk is, hogy az örök élet, amit előkészített, a miénk is lehet"

- tette hozzá az evangélikus püspök.

A hazudozás a sikerágazat

Isten Jézus Krisztus kereszthalála, engedelmessége, nagy áldozati műve kapcsán arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy föltámasztja őt a halálból - mondta Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke húsvétvasárnapi igehirdetésében.

A püspök úgy fogalmazott: "a velünk öröktől megbékélt Isten hozta ki a juhok nagy pásztorát a halálból. Ez az Isten konklúziója, a feltámadás"

Isten megteremti a belső feltételeket - ez a feltámadásért való hálaadásunk, az új élet reménységéért való örömünk -, és megadja az erőt, a készséget, az elgondolást, valamint teret készít számunkra arra, hogy azt tegyünk, ami kedves, azt cselekedjük, ami jó, betöltsük az Isten szeretetparancsolatát - mondta.

Bogárdi Szabó István hangsúlyozta, a feltámadással Isten egy új ígéretet adott mindannyiunkra vonatkozóan:

"Jézus él, mi is élni fogunk. Ha őbenne vagyunk, mi is föltámadunk."

Hozzátette, számunkra a feltámadás nyitja meg az örök lét világát. Ez hozza az igazi reményt, túlmutat az egész életünkön.
 
Szólt arról is, hogy ma szorongva kérdezzük:

Hol a családi élet tisztessége? Miért az irigykedés, a nyerő erő? Miért divat gyalázni elöljáróinkat, ahelyett, hogy imádkoznánk érettük? Hol a testvérszeretet? A mai ember miért önmagát gyűlölve imádja egyre csak azt, aki nem ő maga, hanem idegen? Mitől szaporodtak meg a hamis tudományok? Miért a "hazudozás a sikerágazat"?

Azt is kérdezzük magunktól: "Hitted volna, hogy minden piaci termék lesz, te magad is, hogy még a közösségi média is csak azért működik olyan pompásan, hogy eladják az adataidat, az érdeklődéseidet, a vágyaidat?" - fogalmazott.

Bogárdi Szabó István azt mondta, hogy az ember rendre elfordul Istentől, aztán számon kéri tőle a valóságát. Fellázad az igazság ellen, aztán fel van háborodva, hogy a hazugság uralkodik. Megszegi a szeretet parancsát, aztán méltatlankodik, hogy átcsap a fejünk fölött a gyűlölködés.
 
Isten így válaszol a panaszkodásunkra, a riadalmunkra:

"tanulj meg áldozatot hozni, légy teljessé a szeretetben, imádkozz elöljáróidért, könyörögj a békességért, legyél hűséges azokhoz, akik az igazságra tanítanak, és törekedj jó lelkiismeretre."

Azaz erkölcsi, szellemi tisztaságban, világos gondolkodásban, jóindulattal, és jó akarattal minden erődből végezd a szeretet munkáit - tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy ezt miként tegyük, amikor a gyűlölet a "nyerő" és a hazugság van az első helyen, a válasz az: a feltámadás erőivel - mondta.

Bogárdi Szabó István kiemelte: a feltámadás a bizonyíték arra, hogy össze lehet rakni úgy az életünket, a dolgainkat, az akaratunkat, az erőnket, hogy ne a gyűlöleté legyen az első hely, ne a hazugság viruljon és annak tapsoljunk, hogy keressük a békességet.

A kereszténység nem a múlt vallása

Krisztus feltámadása derűssé tesz, nagyvonalúságot ajándékoz nekünk. Képessé tesz minket arra, hogy áldozatot vállaljunk egymásért, családunkért, a nagyobb közösségért, a rászorulókért és a jövő nemzedékért - mondta Erdő Péter bíboros az esztergomi bazilikában húsvétvasárnap tartott szentmiséjén.

"Húsvét napja arra szólít, hogy felemeljük tekintetünket ügyes-bajos dolgainkon túlra, mert amit a feltámadás fényében megpillantunk, az nem a saját halálunk végérvényes sötétsége, hanem az örök boldogság távlata az ember számára"

- fogalmazott az esztergom-budapesti érsek.

"Lángolj és világíts!"

- idézte a bíboros Szent Bernátot és hozzátette, ez a felhívás minden keresztény embernek szól, önvizsgálatra, tudatos életre szólítva fel őket; "újra és újra szembesít minket a kérdéssel, hogy mi az igazán jó az ember számára". 
 
Erdő Péter úgy fogalmazott:

"a kereszténység nem a múlt vallása, és nem is csak kulturális örökség, hanem egy új, közös, bizalommal és szeretettel teljes jövő kezdete".

A bíboros, prímás felhívta a bazilikát megtöltő híveket arra, hogy a feltámadás örömhírét adják tovább mindenkinek, mert,

"a világnak szüksége van Krisztusra és szüksége van ránk is, mert Krisztushoz tartozunk".

(Fotó: Czeglédi Zsolt)