Húszmilliárdot költenének a putrik felújítására

A kormány 2014 és 2020 között ennyit szán a gettókra, a kérdés, hogy ez mennyire kútba öntött pénz. Az eddigi tapasztalatokból kiindulva teljesen az.

Hegedűs Lorántné jobbikos parlamenti képviselő pénteki sajtótájékoztatóján „szobatudósok szóvirágának” nevezte az EMMI kiadványában szereplő, nyomortelepre vonatkozó, következő meghatározást:
„Lakhatási marginalizáció térbeni koncentrációja”.
A nemzeti párt képviselője szerint ilyen, és ehhez hasonló „erősen áltudományos ízű” kifejezésekbe csomagolja a dokumentum azt, hogy a kormánynak fogalma sincs a valós helyzetről, és továbbra is rosszul ítéli meg ezen programok kudarcait. Ráadásul – jegyezte meg Hegedűsné – az iromány készítői szerinte saját maguk is elismerték a megalapozatlanságot azzal, hogy a helyzetelemzést dokumentációelemzésre alapozták a valós tapasztalatok helyett.

Konklúzió: még több pénz kell!

A mostani stratégia szerint a korábbi intézkedések egyik nagy hibája az volt, hogy kevés pénzt fektettek bele. 2007 és 2013 között 8 milliárd forintot költöttek erre a célra, de az strukturálatlan volt, és támogatottságot sem élvezett. Hegedűs Lorántné úgy vélte, mindez nem más, mint az EU-s források és a magyar adófizetők pénzének kidobása volt, és most is az lesz. Érdekesség, hogy a putrikból új lakásokba költöztetett családokat állítólag meglepetésként érte, hogy rezsit kell fizetniük, ezt ugyanis korábban nem szokták meg (emlékezzünk csak az áram vagy vízlopó cigányok eseteire).

A lakásfoglalók is támogatást kaphatnak

A problémák súlyosságát tovább növeli, a mélyigénytelenségből érkező családokat nem illette, és továbbra sem illetné fenntartási kötelezettség, magyarán, ha pár nap alatt szétbontották a frissen felújított ingatlanokat (például elégették a parkettát, eladták a vasszerelvényeket), annak semmilyen következménye nem lett, és nem lenne a jövőben sem. Ráadásul – részletezte a képviselő - „lakhatás legalizálása” alatt az adott status quo-t kell majd alapul venni, tehát az a támogatás kedvezményezettje, aki az ingatlant lakja, hiába van szó például lyukóvölgyi önkényes cigány lakásfoglalókról, akik elüldözött magyarok otthonaiban élnek.

Ezzel kapcsolatban megjegyezte, ha ez tényleg így működik, akkor azt javasolja a „keményen dolgozó kisembereknek”, hogy budai, telepszerű lakhatást biztosító zárt lakóparkok esetén ők is alkalmazzák ezt a módszert, és foglaljanak el ingatlanokat, melyek után még támogatásokat is fognak kapni.
 
Hegedűsné egyúttal egészségtelennek nevezte azt a területi egységekre való bontást is, melynek következményeként „A” helyen felújítanák a telepet, „B” helyre lehetne iskolába járni, és „C” helyen munkát vállalni.
 
Kijelentette: a Jobbik álláspontja szerint a javaslat egy alaptörvény-ellenes provokáció, mellyel kapcsolatban hamarosan egy részletes szakvéleményt fognak készíteni.