Az 1994. január 1-jén életbe lépett szabadkereskedelmi egyezmény évfordulója kapcsán két közelmúltban megfogalmazott véleményt elevenítünk föl.
Néhány héttel ezelőtt dr. Hossó Andrea közgazdász, befektetési szakértő mutatta be lapunkban a nemzetekhez nem kötődő globális tőkehatalom működését. Ennek során felelevenítette a NAFTA hatásait is.
Mint elmondta, ennek vizsgálata azért is nagyon hasznos, mert az eltelt több mint 20 év tapasztalata, adata, statisztikája többet ér a mostani hatástanulmányoknál.
Valójában mindhárom aláíró ország rosszul járt a NAFTA aláírásával
Csak az Egyesült Államokban legalább 2 millió termelői munkahely szűnt meg közvetlenül a szabadkereskedelmi egyezmény következtében. A gyárak egy része, az alacsony bérek, valamint a munkajogi és környezetvédelmi szabályok hiánya miatt áttelepültek Mexikóba. Ezzel konzerválva a szegénységet a közép-amerikai országban, illetve kereskedelmi deficitet okozva az Egyesült Államokban.
A nagyipari jellegű amerikai mezőgazdaság eközben gyakorlatilag felszámolta a mexikói agráriumot, így nemhogy csökkent volna, de a tönkrement parasztok tömegeinek következtében tovább duzzadt az illegális bevándorlás, míg a bűnözés elképesztő méreteket öltött.
Kanada sem járt jobban, hiszen termőterülete gyakorlatilag elszennyeződött az Egyesült Államokból származó génmódosított növényektől, és éppen ezért már nem is tud sok országba gabonát exportálni. De ugyanolyan fájó számukra az a több mint százmillió dollár, amit az amerikai cégek kipereltek az északi szomszédtól.
Ferenc pápa: rendszerszintű változásra van szükség!
Nem vesszük észre, hogy valami baj van egy olyan világban, amelyben oly sok földműves föld nélkül marad, oly sok családnak nincs otthona, oly sok munkás jogfosztott, és oly sok ember méltósága sérül? - tette fel a kérdést Ferenc pápa, az azóta elhíresült 2015. július 9-ei, Bolíviában megtartott beszédében.
Ne féljünk kimondani: változásra van szükség, valódi, rendszerszintű változást akarunk! - szögezte le a katolikus egyház feje.
Az azóta számtalanszor idézett beszédben Ferenc pápa nyíltan szólt azokról a nem elszigetelt, romboló jelenségekről, amelyek egy globálissá növekedett rendszer részei.
Vajon ráébredünk-e, hogy ez a rendszer az, amely ránk erőltette a “profit mindenáron” mentalitását, amelyet nem érdekel sem a társadalom sem a természet pusztulása? - kérdezte a hallgatóságát az egyházfő.
Figyelmeztetett: ez a rendszer mostanra elviselhetetlenné vált, a pénz zabolátlan hajszolása uralkodik, míg a közjó szolgálatát elhagyják.
Amikor a tőke bálvánnyá válik, és átveszi az emberi döntések irányítását, amikor a kapzsi pénzsóvárság eluralkodik az egész társadalmi-gazdasági rendszeren, akkor az romba dönti a társadalmat.
A szabadkereskedelmi egyezmények az újkori gyarmatosítás megtestesülései
A pápa szerint még mindig számos olyan tényező létezik, amelyek aláássák az igazságos emberi fejlődést, és korlátozzák az önrendelkezést; az újkori gyarmatosítás különféle alakokban jelenik meg. Némelykor a pénz-bálvány névtelen hatalmaként jelenik meg:
testületek, hitelközvetítők, egyes úgynevezett “szabadkereskedelmi egyezmények” képében, “takarékossági intézkedések” kikényszerítésében, amelyek mindig a szegények és a munkások nadrágszíját húzzák szorosabbra.
A pénzügyi intézmények és a nemzetek fölötti nagyvállalatok egyre erősödnek, olyannyira, hogy maguk alá gyűrik a helyi gazdaságokat, ezáltal különösen gyengítik az államokat, amelyek egyre kevésbé alkalmasak a saját népességüket szolgáló fejlesztési programok kivitelezésére - fogalmazott Ferenc pápa.
De a tisztánlátását az is kiválóan példázza, amikor arra hívja fel a figyelmet, hogy a korrupció, a kábítószer-kereskedelem és a terrorizmus elleni küzdelem örve alatt, olyan intézkedéseket kényszerítenek a nemzetállamokra, amelyeknek kevés közük van a hivatkozott ügyekhez, és sokszor csak rontanak az állapotokon.
Hasonlóképp a kommunikációs eszközök monopolizálása, amely a fogyasztói társadalom elidegenítő példáit és egy bizonyos egyen-kultúrát kényszerít az emberekre, szintén az új gyarmatosítás egy formája, ezt ideológiai gyarmatosításnak nevezte Ferenc pápa.
A pápa értelmezésében az együttműködés nem jelenthet egyoldalú viszonyt; nem egyesek alávetettsége a többiek érdekei szolgálatában. A gyarmatosító szemlélet, akár régi, akár új, amely a szegény országokat nyersanyag- és olcsó munkaerő-forrásokká alacsonyítja le az erőszakot, nyomort, kényszerű kivándorlást és az ezzel járó bajt és bűnözést gerjeszt, pontosan azért, mert a peremterületeket a központ szolgálatába állítva megtagadja ezen országoktól egy átfogó fejlesztés lehetőségét. Ez egyenlőtlenség, és az egyenlőtlenség erőszakot szül, és nincs az a rendőrség, katonaság vagy titkosszolgálat, amely azt kordában tudná tartani - fogalmazott.
Ugyanakkor a remény továbbra is él, hiszen az emberiség jövője nem csupán a magas tisztségeket viselők, a nagyhatalmak és elitek kezében van, hanem alapvetően az emberek, a nemzetek önszervező-képességében rejlik.
Azaz rajtunk áll minden. Fújjuk el a gyertyákat, és higgyük el, hogy változtathatunk a világ menetén!