Nehéz évet zártak tavaly a magyar kisüzemi sörfőzdék, és a többségük várakozása szerint az idei év sem lesz könnyebb – jelentette ki az Economxnak Rásky László, a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének (KSE) főtitkára. Jelezte, jelenleg mintegy 70 ilyen kraftsört előállító főzde működik Magyarországon, és több mint felük már legalább két évtizede a piacon van.

A kisüzemi sörfőzdék árbevétele 2023-ban meghaladta a 12 milliárd forintot, a dolgozói létszám pedig az ötszázat. Az általuk befizetett jövedéki adó 2023-ban több mint egymilliárd forintot tett ki

– hangsúlyozta Rásky László.

A visszaesés dacára lehet növekedési potenciál a szektorban

A kézműves sörök fogyasztásával kapcsolatban a KSE főtitkára megjegyezte, hogy a sörfőzdék által készítette sörök piaci részesedése a magyar sörfogyasztásból 3-4 százalékot tesz ki. Más országokban viszont, ahol ennek régebbre visszanyúló hagyományai vannak, akár a 20 százalékot is elérheti a fogyasztásuk részaránya. Szerinte emiatt Magyarországon is van növekedési potenciál a szektorban.

"Elsősorban a különlegességeket kereső, a sörfogyasztásban is különbözni, kitűnni akaró fiatalok, illetve a gasztronómiai újdonságokat kereső felnőtt, jellemzően 40-es, 50-es korosztály keresi a termékeiket"

– írta körül a főtitkár a kraftsörök vásárlói körét.

Ráadásul koronavírus-járvány mellett az elmúlt években a sörfogyasztás általánosan is visszaesett, ez a keresletbeli csökkenés pedig nyilván a kraftsörök piacának sem tett jót. Még úgy is, hogy 2022-ben az értékesített sör mennyisége elérte a 2019-es szintet.

Az árak emelkedését a sörfőzdék is megsínylik

Rásky László arra is kitért, a sörivók megtapasztalhatták, hogy az utóbbi években jelentősen nőtt a sörtermékek ára. A hagyományos fajták (pils, lager) esetében, a csapolt söröknél minimális az árkülönbség a nagyüzemek javára, annak ellenére, hogy a kisebb főzdék jellemzően jobb minőségű alapanyagokkal dolgoznak. Náluk érvényesül a hozzáadott érték a minőségben, és sokkal inkább a minőségi, mint a mennyiségi sörfogyasztást támogatják.

Többnyire a főzdék megpróbálják kordában tartani az árakat, vagy nem emelnek árat, vagy csak kismértékben.

A KSE vezetője szerint egyrészről elengedhetetlen a kereskedelmi törvény vonatkozó paragrafusának a betartása és betartatása, azaz hogy minél több helyen elérhetők legyenek a kisüzemi sörök.

Egy 2020 decemberében hatályba lépett törvénymódosítás előírja, hogy a csapolt sörök húsz százalékának kisüzemi sörnek kell lennie, azokon a vendéglátóhelyeken, amelyek szerződésben állnak a nagy gyárakkal

– mutatott rá Rásky László.

Másrészről úgy gondolja, fontos a minőségi sörfogyasztás népszerűsítése, párhuzamosan annak a patrióta szemléletnek az erősödésével, hogy a hazai fogyasztó a magyar kisüzemi gyártót válassza a nemzetközi cégek termékeivel szemben.

Rásky szólt arról is, hogy jelen pillanatban nem támogató a környezet újabb sörfőzdék indulásához. A képet árnyalva azt is elmondta, a kisüzemi sörfőzdéknek rendkívüli nehézséget okozott és okoz az energiaárak emelkedése, az alap- és segédanyagok drágulása, valamint a bérköltségek növekedése is. Vagyis az infláció ezt az iparágat sem kímélte.

(Címlapkép: Pixabay)