A jogvédő szervezet szerint a meghurcolt asszony
„lökdöséssel és terrorisztikus fenyegetettséggel ugyan "megúszta", de sokkoló traumaként élte meg a kiszolgáltatottságot, megalázottságot és máig hordozza annak lelki terheit.”
A legsokkolóbb azonban, hogy míg a karhatalmi intézkedést vele együtt átélő két sorstársa nem vagyoni kártérítést is kapott - fejenként kamatostul háromszázezer forintot - addig neki a bizonyított hátrányok ellenére semmi sem jár, sőt közel ekkora összeget kell perköltségként megfizetnie.
A Kúria dr. Baka András vezette tanácsa felülvizsgálati ítéletével elutasította jogsértettnek a jogerős ítélet elleni felülvizsgálati kérelmét és őt százharmincezer forint perköltség megfizetésére kötelezte. A nehéz körülmények között élő Hegedűsné győzelme így csupán elvi jelentőségű: a terhére elkövetett jogsértést megállapították, sőt elégtételként a Budapesti Rendőr-főkapitányság és a Készenléti Rendőrség magánlevélben volt köteles elnézést kérni tőle.
Háromszázan a rendőrség ellen
A jogsértettet a - Gergényiék által jogellenesen műveleti területnek minősített és tüntetőktől kiürített - Kossuth térre megemlékezni igyekvő honfitársaival együtt a karhatalom közel egy órán át körbezárta, közülük többeket brutálisan bántalmazott (köztük Novák Elődöt és Papp Lajost), majd a tömeggel együtt a gyülekezés békés jellege ellenére erőszakkal feloszlatta és ezáltal megakadályozta részvételét az 1956-os szabadságharcra történő állami megemlékezésen. A mostani döntés egyértelmű visszalépést jelent a Nemzeti Jogvédő Szolgálat által ügyei nyomán kialakult bírósági joggyakorlathoz képest, mivel eddig számos jogerős és felülvizsgálati ítélet a hasonló jellegű - különösen 2006 őszi - rendőri jogellenes tömegoszlatások áldozatai számára a jogsértés megállapításán túl nem vagyoni kártérítést megítéltek.
A 2002-2010 közötti jogsértések időszakából közel háromszáz jogsértetti kárigény még mindig rendezetlen, egy részük 2006. október 23-i eredetű: a hajnali Kossuth téri és a délelőtti Nádor utcai jogellenes oszlatások áldozataié. Más részük pedig a Bajtársiasság napján, 2009. július 4-én jogellenesen meghurcolt gárdistáké, hazafiaké. Utóbbiak közül közel több mint százan perelnek jóvátételért.
Az NJSZ üzent a rendőrségnek is, megegyezésre szólítva fel a hatóságot:
„Ha az ezen jogsértésekért felelős Gyurcsány és Bajnai korszak – a jelenlegi rendszer szerint is - az önkény időszaka volt, akkor miért vállal ezekkel jogfolytonosságot a mostani rendőri vezetés és miért zárkózik el a tisztességes egyezségek elől, miért védi a védhetetlent? Még mindig nem késő tisztességes egyezséget ajánlani a jogsértetteknek. Ezt kívánná a jog és a tisztesség! Egyezség hiányában végig visszük az eljárásokat.”