Az elmúlt években sokat változott a vidék Magyarországának megítélése, egyre több fiatal és családos dönt úgy, hogy a jövőjét a nagyvárosok helyett a vidéken képzeli el. A országjárás során szerzett tapasztalatukról Potocskáné Kőrösi Anitát, a Jobbik alelnökét és Paládi Mátét, a Jobbik IT alelnökét kérdeztük.
Az elmúlt hónapokban mindketten bejárták szinte az ország minden szegletét. A fővárosból nézve még mindig sokakban él az a sztereotípia, hogy élhetetlen vagy épp csak az idős korosztálynak élhető a vidék. Önök mit tapasztaltak a vidékjárás során?
Paládi Máté: Kettős érzés van bennem. Fiatalként azt tapasztaltam, hogy bár vannak olyan települések, különösen a kisebb, elszigetelt, elöregedő lakosságú falvak, ahol egyértelműen az idősebb korosztálynak megfelelő élettér alakult ki, ám egyre több vidéki település biztosít lehetőségeket a fiatalok és a családosok számára. Ők azok, akik menekülve a betondzsungelből olyan lakóhelyet választanak maguknak, amely mind a munkahelyüktől, mind a szolgáltatásoktól viszonylag gyorsan és könnyedén elérhető közelségben van. A rohanó világunkban felértékelődött a nyugodt és csendes környezet.
Potocskáné Kőrösi Anita: Egyetértek Mátéval. Magam is azt látom, hogy vidéken élni ma inkább előny, mintsem hátrány. Amihez természetesen az is szükséges, hogy a település vezetése partner legyen a kor kihívásainak megfelelő fejlesztésekben, ami emellett a falusi turizmus sikerének egyik záloga is. Vitathatatlan, hogy gyermekeink fejlődése szempontjából az egyik legnagyobb érték vidéken a stresszmentes légkör, ami egy ingergazdag környezettel párosul. A személyiségfejlődésben nagyban meghatározó, hogy az ember érti és részese a körülötte lévő világnak vagy csak túlélője, szemlélője. Pótolhatatlan kincs, ha a gyermek nemcsak a tankönyvekben látja, hanem saját maga is megtapasztalja a környezet közelségét.
- Miután több megyében is jártak, adódik a kérdés, hogy mindenhol egységesen ezt tapasztalták az országban, vagy régiónként eltérő folyamatok figyelhetők meg?
Paládi Máté: Szerintem ezt nagyban befolyásolja az, hogy egy – az ország bármely pontján élő – fiatal az egyetemi éveit Budapesten vagy valamelyik nagyvárosban tölti. Egy vidéki egyetemen más a légkör és sokkal közvetlenebbek az emberek, nemcsak a hallgatók, de a helyi lakosok is befogadóbbak. Hozzáteszem elég ritka az, hogy egy budapesti fiatal vidéki egyetemen tanuljon tovább, megfigyelhető egy egyfajta ragaszkodás a fővárosi miliőhöz. Viszont amint a családalapításban gondolkodnak a fiatalok, szinte nem ismerek olyan embert, akinél ne merült volna fel, hogy vidéki családi házban kezdje el felnevelni gyermekét; a már említett szempontok miatt. Erre egyébként az elmúlt évek statisztikái is rámutatnak, ha megközelíthető távolságra van a munkahely és elérhetőek a szolgáltatások, akkor nagy eséllyel távol költöznek a főváros zajától.
Potocskáné Kőrösi Anita: Még annyit tennék hozzá, hogy természetes eltérő lehet, hogy ki melyik megyében, melyik régióban él. Viszont, ahogy Máté is mondta, ha megnézzük az elmúlt évek statisztikáit egyértelműen látszik - leginkább Budapest tekintetében, hogy előbb választanak a családosok egy vidéki lakóhelyet, mint a nyüzsgő fővárost és ezzel együtt nyilván az ingázást is bevállalják, akár az oktatási-nevelési intézmények tekintetében is.
- Tehát van élet Budapesten kívül is?
Paládi Máté: Természetesen! Sokan azt hiszik, hogy a fiatalok a bulik és szórakozóhelyek miatt rajonganak a fővárosért, de én inkább azt látom, hogy a sokszínűség és a lehetőségek széles tárháza miatt vágynak Budapestre. A trendek azonban változnak, hiszen a fiatalok számára a túrázás, a házibulik, a kerti partyk is ugyanolyan vonzóak és fontosak. Lássuk be, ezek a közösségi programok egy kistelepülésen, családias környezetben sokkal emlékezetesebbek, mint egy sokadik buli valamelyik fővárosi szórakozóhelyen.
Potocskáné Kőrösi Anita: Ezzel teljesen egyetértek, a saját gyermekeimnél és a velük egykorú fiataloknál is ezt látom.
- Önök szerint a kormányzat által elindított falusi kisbolt pályázat hozzájárul ahhoz, hogy a legkisebb falvak is vonzóak legyenek a fiatalok és családosok számára is?
Potocskáné Kőrösi Anita: Erről talán én tudnék többet mondani, hiszen a pályázat maga nem erről szólt. Azzal kezdődött, hogy bezártak a boltok a legtöbb aprófaluban és csak a méregdrága mozgóboltok maradtak vagy jobb esetben a falugondnok a bevásárlásra. Mi, ellenzéki képviselők erre már számtalanszor felhívtuk a figyelmet, hogy csak úgy tehető élhetővé és vonzóvá egy kistelepülés, ha az alapvető szolgáltatásokat helyben vagy legalább mindenki számára elérhető távolságban igénybe lehet venni. A falusi kisboltokra szükség van, de az a Nemzeti Dohányboltokra is jellemző konstrukció, amit a kormány meghatározott, további feszültségeket fog szülni a falusi közösségekben. Ezért is tartjuk fontosnak azt, hogy nem pontszerű beruházásokra, hanem átfogó vidékfejlesztési stratégiára van szükség. Amihez természetesen a közúthálózat fejlesztése és a tömegközlekedés racionalizálása is hozzátartozik.
Paládi Máté: Én is úgy látom, hogy a megközelíthetőség az egyik legnagyobb probléma. Örülünk neki, hogy nyílnak majd kisboltok a községekben, amivel ugyan teszünk egy lépést a vidéki élet vonzóvá tétele irányába, de attól még a többi szolgáltatás elérhetősége szempontjából sokkal nagyobb megoldandó feladatok állnak előttünk. Például, a fiatalok többségét ugyan nem zavarja, ha távolabb kell utazni egy-egy szolgáltatásért, de a legtöbb helyen olyan rossz a tömegközlekedés szervezése, hogy még napközben is alig-alig van lehetőség, nemhogy este. Sokan ezért is mennek a fővárosba továbbtanulni.
- Tehát elmondható, hogy változik az emberek gondolkodása a vidéki és nagyvárosias életvitel megítélése tekintetében?
Potocskáné Kőrösi Anita: Azt tapasztaljuk, hogy folyamatosan változnak a társadalmi igények. Szülőként is azt látom, hogy a fiatalok egyre korábban hoznak az életük alakulására jelentős hatással bíró döntéseket, és sokkal céltudatosabbak. Szeretik a pörgős hétköznapokat, de közben vágynak arra, hogy kiszakadva a mókuskerékből nyugodt környezetben nevelhessék gyermekeiket. A kettő egyensúlyára törekednek és nekünk, döntéshozóknak az a feladatunk, hogy az ehhez szükséges feltételeket biztosítsuk.
Paládi Máté: A társadalmi sokszínűség, a különböző élethelyzetek adhatnak választ erre a kérdésre. Az elmúlt hónapokban az ország különböző megyéit bejárva én azt tapasztaltam, hogy még nagyon sok a tennivaló ahhoz, hogy leomoljanak a képzeletbeli falak vidék és főváros között. Hiszen sokan vágynak arra, hogy egy vidéki családi házban éljenek a fővárosi panellakás helyett, de a lehetőség nem adatik meg számukra, hogy vidékre költözhessenek.