A Vad Kunság - A puszta rejtett élete című vetítése után Farkas Attila, a filmet forgalmazó Pannonia Entertainment terjesztési vezetője az alkotókat kérdezte eddigi (természet)filmes pályafutásokról, melynek kapcsán Mosonyi Szabolcs elmondta, egy korábbi film, a Vad Magyarország készítésében operatőrként és társrendezőként vett részt, felesége, Bagladi Erika pedig asszisztensként működött közre. “Erről a produkcióról fontos tudni, hogy egy német televízió támogatásával készült, és a tévés vetítés után került Magyarországra. A Vad Kunság ezzel szemben magyar támogatású. A kettő között, két évvel ezelőtt készült a Vad Szigetköz, most pedig már forgatjuk a Vad Balaton című filmet. Ebből is látszik: nagyjából két évet szánunk egy-egy ilyen alkotás elkészítésére. Az előzőt és ezt is a Médiatanács támogatta; ez a támogatás nagyjából mésfél évnyi munkát tesz lehetővé, de mindig kérvényezzük a meghosszabbítást. A Vad Magyarország sokkal nagyobb költségvetéssel készült, és átfogó képet akart mutatni az ország természeti jelenségeiről, míg ezek a különálló filmek egy-egy régiót vizsgálnak meg, de sokkal alaposabban.”
“A Vad Kunság két és fél év kemény munkája árán készült el 140-150 forgatási nappal, ami rengeteg, ha mondjuk a néhány hónap alatt leforgó nagyjátékfilmekhez viszonyítjuk. És az első naptól elkezdtük vágni” - mesélte Mosonyi Szabolcs. Ennek okát is elárulta: sok akciójelenetet láthatunk ugyanis a filmben, amelyeknél nem elhanyagolható a körítés. “A sasok vadászatának esetében például először felvettük, ahogy a sasok lecsaptak a prédára, a történetet pedig azután kellett hozzá kidolgozni. A két jelenet között évek is eltelhetnek, ezért kell már az elejétől egyben látni az egész történetet. Persze a nézőnek úgy kell tálalnunk, mintha éppen az orrunk előtt zajlott volna le. A cél persze, hogy élvezhető legyen a mozi, és minél többet el tudjunk mondani a természetről.”
“Magyarul sztorit csináltok a főszereplő állatoknak?” - kérdezi Farkas Attila. “Ez azért nem mindig ilyen egyszerű, hiszen ott volt például az az eset, amikor egy befagyott tó közepén zajló eseményt akartunk felvenni - ilyen esetben esélyünk sincs egy közelire, így azt egy évre rá vettük fel egy másik helyszínen. Ott is meg kellett várni, amíg befagy a víz, megérkeznek a sasok és a kacsák… Az egészet előre el kell tervezni, a tiszavirág “virágzását” sem lehet előre hozni. Amit csinálunk, az tulajdonképpen egy életforma.”
Ennek megfelelően, mint megtudtuk, a film készítéséhez rendkívül változatos eszközök és módszerek szükségesek: a Vad Kunság esetében 5-6-féle módon és kamerával dolgoztak az alkotók. “Az infrakamera például nagyon hasznos volt. Ez a készülék fekete fényt bocsát ki, amely az emberek és az állatok számára is láthatatlan, és az infra-tartományban veszi fel a képet, de csak néhány méteres távolságból lesz jó a minősége.”
A Vad Kunság az idei Filmhéten megnyerte a legjobb ismeretterjesztő film fődíját, amelynek kapcsán Bagladi Erika, az alkotás producere elmondta: emlékei szerint 40-50 film versenyzett a díjért, majd Farkas Attila az adatokat pontosítandó hozzátette: megnézte, és 50-nél is több film szerepelt a listán. “Ez már a második fesztivál volt, amelyen bemutatkozott a Vad Kunság: először az Aranyszem Operatőrfesztivált járta meg, ahol szintén díjat kapott. Jelenleg két további fesztivál igazolta vissza, hogy beválasztották a versenyfilmek közé. Emellett alig, hogy elkészült a film - októberben - , a Rai olasz tévé megvette. Több vásáron is részt veszünk majd, így remélhetőleg még több helyen lel forgalmazóra a film” - mondta.
Az alapinformációk megvitatása után a sajtó képviselői kapták meg a kérdezés jogát, és persze mindenki ki akarta használni a lehetőséget, hogy elsőkézből szerezzen információt az alkotóktól arról, hogyan filmezték le az üregi nyulakat az üregükben, vagy hogyan készülek a légi felvételek. Utóbbi kapcsán Mosonyi Szabolcstól megtudtuk: drónról és kinyitható ablakú helikopterből is dolgoztak. Előbbiben pedig az alkotók - a befogadói élményt mit sem csorbító - csalást követtek el: komplett nyúlvárat építettek az üregi nyulaknak, hogy a járatokban zajló tevékenységeiket is lefilmezhessék.
“30-40- négyzetméteres a műtermünk, amelybe 3-4 mázsa homokot lapátoltam, majd kaptunk néhány igazi vadon élő üregi nyulat. Deszkákból körülbelül 20-szor 20 centis járatokat készítettünk nekik, amelyet bedróthálóztam és homokos cementtel kikentem, majd sok homokot beleöntöttem. Így a nyulak gyakorlatilag megépítették a saját járataikat - a cementet nem tudták elkaparni, de a homokot persze igen. Nagyon izgő-mozgó állatok, folyton dolgozniuk kell: így alakítgatták a részben mesterséges járatokat. Magát a tevékenységet pedig a járatokba elhelyezett üveglapokon keresztül rögzítettük. Nem is tehettünk volna mást: mivel ezek az állatok vadak, félnek: akárhányszor megjelentünk, mindig rögtön elbújtak előlünk.”
“Igazán vad filmet akartunk csinálni. A sakálüvöltés, azt hiszem, ezt elég jól hozza - mosolyodik el. “Magyarország belakott hely, nincs olyan sok vadon, mint mondjuk Szibériában. Az első évben mindig megnézzük a helyszíneket, és kitaláljuk, mi passzolna a “vad” stílusba. Már ekkor készítünk felvételeket és tudjuk, mire kell koncentrálnunk, a második évben pedig a történeteket dolgozzuk ki. Mondok egy példát: az első évben felvettük a túzokot, ahogy valamit eszeget, de kellett a történetnek előzmény. Mivel rájöttünk, milyen bogarakra vadászik, a második évben felvettük, ahogy azok a bogarak kibújnak a földből. Ezután a filmben a túzok továbbsétál, és véletlenül felvettük, ahogy eközben megtámadja egy bagoly, mert el akarja kergetni. Így a következő évben azt is ki kellett találni, a bagoly hogyan kapcsolódjon bele a történetbe… Ez mind azért kell, hogy élvezetes legyen a film, és ne egy felsorolást mutassunk be az itt élő állatfajokból.”
A közönség soraiból a Vad-sorozatra vonatkozó kérdés is elhangzott, jelesül: a Vad Magyarországban az emberi jelenlétet is ábrázolták az alkotók - miért nincs ez így a Vad Kunság esetében is? Mosonyi Szabolcs elmondta: kifejezetten a német támogatók kérésére jelentek meg a korábbi alkotásban például a pásztorok, de a busójárás is.
“Nemzetközi piacra készült a film, így azt szerették volna, hogy a vidéki Magyarországra jellemző elemeket is megmutassunk - még májusfaállítás is lett volna benne a tervek szerint, de ezt végül lefújtuk. És a Vad Szigetközben is szerepelnek gyerekek, akiknek a természettel való együttélés az életük része. Való igaz, hogy a Vad Kunság teljesen embermentes, de a soron következő Vad Balaton címűben már jelen lesz az ember és az alkotásai, hiszen ez a tavunk éppannyira természeti, mint kulturális kincs. Egyébként arra törekedtünk, hogy eltérjenek egymástól a filmek, hiszen minél többet akarunk megmutatni az ország természeti világából: ha a Vad Kunságban is megjelennek a pásztorok, az túlságosan hasonlított volna a Vad Magyarországra” - magyarázta ez a koncepciót Mosonyi Szabolcs.
A jövőbeli terveket érintve elmondta: a Hortobágyról és a középhegységeinkről is terveznek filmeket forgatni, de a Vad Magyarország második részének elkészítésébe is hamarosan belekezdenek - ez 2-3 év múlva kerül majd a vászonra.
A közönségtalálkozón forgalmazási kérdések is szóba kerültek. “Az első perctől nagy hangsúlyt fogunk helyezni arra, hogy minél több iskolás csoport megnézze majd a filmet” - mondta Farkas Attila, és azt is elárulta, a Pannonia Entertainment külföldön is foglalkozik filmforgalmazással, így a filmet külföldi mozikba is el szeretnék juttatni: először Csehországba és Szlovákiába. Zsarnai Gábor, a cég munkatársa kitért rá, hogy kedvezményes jegyárak ellenében lesz megtekinthető a film.
“A cél, hogy minél több néző így, a nagyvásznon tudja majd megnézni ezt a filmet, hiszen ez a világszínvonalú alkotás így tud igazán érvényesülni. És persze az is fontos, hogy ezen keresztül Magyarországot is jobban megismerjük” - egészítette ki Farkas Attila. A kérdést, hogyan tudják elérni, hogy az iskolások megnézzék a filmet, szintén ő válaszolta meg. “Korábban sokkal rendszeresebb volt az iskolások mozilátogatása, de egy nagy adatbázisnak köszönhetően el tudjuk érni az oktatási intézményeket, részben a korábbi kapcsolatok miatt. Ez leginkább az adott mozik munkájának köszönhető, és ezt a munkát nem úgy kell elképzelni, hogy írnak egy e-mailt, és válaszolnak; személyesen meg kell keresni az igazgatót és a tanárokat. Áldozatos munkát igényel ez de nem felejthetjük el: a mozi közösségi élmény, és egy ilyen film befogadása egészen más a nagyvásznon megnézve. Ezt szeretnénk kommunikálni az iskolák felé.”
A Vad Kunság - A puszta rejtett élete március 24-től látható a mozikban.