Gulyás Gergelyt a Miniszterelnökséget vezető minisztert hallgatta meg az Országgyűlés Igazságügyi bizottsága kedden. A fő téma természetesen a közigazgatási bíróságok felállítása, illetve a törvény elhalasztása volt, de szóba került a műemlékvédelem felpuhítása vagy épp a 90 méteres magasházak kérdése. És mi a CÖF történelmi érdeme?
Gulyás Gergely szerint a közigazgatási bíróságok felállításáról szóló törvény elhalasztása eredményezett némi bizonytalanságot, ugyanakkor a kormány továbbra is jó iránynak és szükségesnek tartja a felállításukat, amely a korábbi közigazgatási reformok - mint a járások vagy az egyablakos ügyfélkapus rendszer - folytatása.
A miniszter hangsúlyozta, hogy szükség van a kétfokozatú közigazgatási bíróságra, még ha ez most nem is most fog megvalósulni.
{"preview_thumbnail":"/sites/default/files/styles/video_embed_wysiwyg_preview/public/video_thumbnails/5NUmjvWdhoI.jpg?itok=t8P3hazI","video_url":"https://www.youtube.com/watch?v=5NUmjvWdhoI&feature=youtu.be ","settings":{"responsive":1,"width":"854","height":"480","autoplay":0},"settings_summary":["Beágyazott videó (Alkalmazkodó)."]}
A fideszes politikus úgy érvelt, hogy a közigazgatási bíróságok "a kormánnyal szembeni kontrollt erősítették volna, ám sajnos a külföldről érkező kritikák miatt halasztaniuk kellett, így elmaradt ez a "liberális jogállam irányába tett nagy lépés".
Gulyás szerint indokolt és helyes az államigazgatási létszám csökkenése, bár a hirtelen távozó több mint 2500 dolgozó miatt szüksége a létező kapacitásokat átrendezni. Ezt szerinte úgy lehet elérni, hogy több embert irányítanak a kormányablakokba.
Emellett azon a véleményen van, hogy csökkenteni kell a hatósági eljárások számát (jelenleg mintegy 2700 ilyen ügy van). Hozzátette: a kormány előtt van egy közigazgatási reformcsomag, amely csökkenti ezt a számot.
Arató Gergely (DK) szerint viszont az államigazgatás színvonala tovább romlik, különösen akkor, ha a távozó kollégák helyére a kormányablakokba irányítják a szakigazgatási szakembereket. A miniszter ugyanakkor úgy vélte, éppen az új törvény orvosolja a korábbi problémákat, hiszen a lényegesebben szabadabb kezet ad a közigazgatási vezetőknek, ráadásul még az ügyintézők bérét is jelentősen megemelték.
Varga-Damm Andrea, a Jobbik képviselője kérdésére, miszerint a közbeszerzési rendszer átalakításával mennyi pénzt spóroltak, Gulyás azt mondta, hogy nehéz megmondani, de "úgy gondolja, hogy olcsóbb lett". Hozzátette: helyesnek tartja, hogy a minisztériumon belül, s nem külső cég végzi a közbeszerzéseket.
Varga-Damm, Arató Gergely és Varga László (MSZP) is kérdezett a műemlékvédelem tervezett felpuhításáról, illetve a Budapesten megépülő magasházról, vagyis a MOL-toronyról. A műemlékvédelem lefejezésével, tönkretételével és a jogszabályi háttér üzleti érdekek mentén történő felpuhításával rendszeresen foglalkoztunk korábban:
Borítékolható volt: A természetvédelem után a műemlékvédelemmel is leszámol a kormány | Alfahír
Kormányzati szinten gyakorlatilag megszűnik a régészeti államigazgatás és a műemlékvédelem szakmai képviselete - írja az Index.hu."A területtel foglalkozó helyettes államtitkárság kétharmadát rúgták ki. A pár éve felszámolt örökségvédelmi intézményrendszer romjai voltak ezen a helyettes államtitkárságon, most ezt is gyakorlatilag felszámolták"
Gulyás szerint azonban nincs alapja az ellenzéki aggályoknak, nem vállalati vagy üzleti érdekek miatt kell átalakítani a műemlékvédelmet. Szerinte szükség van a védettségi fokozatok és körök átvizsgálásra, mert mint mondta:
"Egy vidéki templom hátsó ajtaját sem lehet, csak nagyon bonyolult procedúrával felújítani"
A miniszter szerint "ez a kormány tette a legtöbbet, hogy magasház ne épüljön Budapesten, így például 60 méter fölött "nagyon nehéz", 90 fölött pedig nem is épülhet ilyen épület. Mint mondta: a felajánlott lehetőséggel a Richter és az OTP nem élt, a MOL viszont igen. Szerinte a magyar gazdaság meghatározó cégeiről van szó, így esetükben érthető az ajánlat.
A közpénzzel kitömött kormányzati "civileket" sajátos logikával védte meg. Úgy vélte ugyanis, hogy a Civil Összefogás Fórumának egy történelmi érdeme biztosan van: miközben 2012-ben jelentős erők mozdultak meg a kormány ellen, a CÖF szervezett egy negyedmilliós tüntetést.
Varga-Damm Andrea kérdésére azt mondta: a Sorsok Háza ügyében nem változott az álláspont, indokolt és helyes kezdeményezés. "Magyarországon van már egy ilyen múzeum, ha a Sorsok háza befejezhető, akkor be is fogjuk fejezni".
Ahogyan eddig is, a bizottság fideszes tagjai egymás túllicitálva dicsérték agyon a miniszter elmúlt egy éves munkáját: Czunyiné Bertalan Judit főként a Magyar Falu, Vigh László pedig az Modern Városok Programot dicsérte. Utóbbi szerint ráadásul az önkormányzatok mára igazi "sikerágazattá" váltak.
A meghallgatáson Fülöp Erik (Mi Hazánk Mozgalom) egyszer sem szólalt fel.
A képviselők végül nyolc igen, három nem és egy tartózkodás mellett elfogadták Gulyás Gergely beszámolóját.