Így estek egymásnak a pártok az egyneműek házassági igénye miatt

A Jobbik egyedül képviselte azt az álláspontot, hogy a házasság egy férfi és egy nő életközössége.

RÓLUK VITATKOZTAK

Mondjuk ki: állandó párbeszéd tárgyát képezi, hogy az LMBTQ érdekképviseleti szervezetekkel, különösen azok ellentmondásos, szélsőségekbe hajló tevékenységével (pl. a Budapest Pride egyes megnyilvánulásai) a homoszexuális társadalom tagjai milyen arányban azonosulnak.

Mi több, jelenleg azt sem tudni, hogy az egyneműek közül mennyien, illetve mennyire tartanak igényt az úgynevezett „egyenlő házasság” jogára. A Budapest Pride-ot szervező Szivárvány Misszió Alapítvány és az Integrity Lab által szervezett fővárosi konferencián mindenesetre ismertették egy bevallottan nem reprezentatív kérdőívezés eredményét, amit többségében fővárosi, az LMBTQ-mozgalommal kapcsolatban álló fiatalok töltöttek ki az interneten: ezek szerint a 2500 válaszadó bő háromnegyede problémaként értékelte, hogy a homoszexuálisok nem házasodhatnak össze partnerükkel.

ők ültek le egymással

A bevezető szakasz után a parlamenti képviselettel rendelkező ellenzéki pártok delegáltjai folytattak le egy hosszú eszmecserét. Természetesen a DK nélkül, amely párt szokása szerint nem ült le egy asztalhoz a Jobbikkal. A gyurcsányista mozgalom nem túl demokratikus, nem túl elegáns magatartását még az ominózus kérdőívet kitöltő LMP-s Gál József is elítélte. A beszélgetésen a konzervatív jobboldalt ráadásul egyedül az ellenzéki néppárt képviselte, a Fidesz-KDNP nem mutatta meg magát, a helyszínen nem védte meg az alkotmányt, elfoglaltságaira hivatkozott. Mirkóczki Ádám jobbikos országgyűlési képviselő, szóvivő azonban határozott, elutasító, de legalább keresetlenül őszinte álláspontját személyesen, szemtől szembe közölte magukkal az érintettekkel.

Biztosította továbbá arról is a résztvevőket, hogy pártja felfogása nem fog megváltozni akkor sem, ha a közvélemény irányultsága később esetleg megengedőbb lesz, egyértelműen eloszlatta az ezzel kapcsolatos felvetéseket (reményeket). A XXI. századi pártok politikusain kívül Tüttő Kata (MSZP), Spät Judit (Együtt), Barabás Richárd (Párbeszéd) és Bősz Anett (Liberálisok) is megjelent.

A rendezvény moderátoraként Bombera Krisztina próbálta megtalálni az egyensúlyt, ami elég nehéz művelet úgy, hogy a mérleg egyik serpenyőjében több súlytalanabb, de harsányabb párt is van.

házasság

Tüttő Kata MSZP-s elnökségi tag elmesélte, hogy európai, szocialista frakciótársa fel sem fogta azt, hogy Magyarországon miért nem természetes az egynemű házasság, miért kell erről egyáltalán párbeszédet folytatni. Tüttő leszögezte azonban: ha jelenleg bármelyik magyarországi párt a zászlajára tűzné az egyenlő neműek házasságát, azzal csak növelné a homofóbiát.

A Párbeszéd és a Liberálisok radikálisan, az LMP lépésről lépésre, a bejegyzett élettársi kapcsolat jogköreinek a kiszélesítése után érkezne el a törvény által szentesített egynemű házasságig. A Lehet Más a Politika szerint ezzel lehetne fokozatosan megszerezni a szükséges társadalmi elfogadottságot. A tavaly előbújt Barabás tréfásan meg is jegyezte, az LMP-ből biztosan átléptek a PM-be a kezdeményező, szexi fiatalos politikusok, ő ugyanis nem lenne ennyire bátortalan, gyorsabb tempót diktálna

Az Együtt elnökségi tagja, a középutas Spät Judit egy kormányciklus alatt letudná a kérdést, mi több az alaptörvényből törölné a család fogalmát is, megfogalmazása szerint az államnak egyébként sincs joga meghatározni mit jelent az, hogy család. Bősz Anett szerint a társadalom alapegysége nem a család, hanem az egyén.

Mirkóczki Ádám többek között azzal érvelt egyneműek házassága ellen, hogy a jogkiterjesztés kiskapuján újabb és újabb csoportok igyekeznének begyömöszölni magukat. A moderátor felvetésére azonban határozottan közölte azt is, hogy nem akarja egy kalap alá venni a homoszexuálisokat és a pedofilokat, utóbbiakat természetesen mindenki határozottan elítélte az asztalnál.

A jobbikos politikus felhozta azt a párhuzamos példát, hogy a könnyűdrogok legalizációja nyomán is megjelenhetnek azok, akik a keményebb élvezeti cikkeket is törvényesítenék. Hozzátette:

amit nem a jog vett el, azt nem a jognak kell visszaadnia.

Szerinte a szexualitás a négy falra tartozik, a házasság célja azonban tetszik vagy sem, de alapvetően az utódnemzésről szól, vagy ha erre nincs lehetőség, akkor az apa- és anyaszerepek átadásáról az örökbefogadottak számára. Barabás erre cinikusan megjegyezte, hogy a gyermekek nem házasságból, hanem szexből lesznek.

örökbefogadás

A jobbikos delegált szerint nem megoldás az, hogy az egyik probléma helyére egy másik probléma lép, a gyermekeknek egyértelműen anyára és apára van szüksége. Spät szerint egy ideális világban a gyermek a biológiai szüleinél nevelkedik fel, mi több egyetértett abban is Mirkóczki Ádámmal, hogy az anya- és az apaszerep egymással nem helyettesíthető.  Az együttes politikus hozzátette ellenben azt is, hogy a világ nem ideális; az örökbefogadott gyermekek boldogabbak lehetnek az intézményekben nevelteteknél. Elhangzott érvelésként: egy szülő-gyermek kapcsolat élethossziglan tart, amit az állam nem tud helyettesíteni. Barabás szerint pedig egy kiegyensúlyozottabb felnőtt, a nemzet boldogabb tagjaként hasznosabb a társadalomnak is. Gál azzal árnyalta ezeket a meglátásokat, hogy az azonos nemű nevelőszülőknél élő gyermekeknek már óvodás korban szembe kell nézniük az alkalomszerű kirekesztéssel, ezt egyelőre nem lehet figyelmen kívül hagyni.

természet vagy neveltetés

A moderátor igyekezett kerülni a kényes témát, több politikus szerint azonban a törvényhozást nem lehet függetleníteni a biológiai tényektől. Miközben Mirkóczki azt hangsúlyozta, hogy a neveltetés a fontosabb, Barabás viszont megjegyezte, hogy az állatvilágban is megfigyelhető a homoszexualitás. A hallgatóság megkérdezte azt is a jobbikos politikustól, mit tenne, ha lánya 20 év múlva elé állna és közölné, hogy egy másik nővel akar egybekelni. A politikus a téma kapcsán gyakran elpufogtatott személyeskedő kérdésre annyit felelt: fogalma sincs, nem tudja magát elképzelni ilyen helyzetben, biztosan nem örülne, de továbbra is ugyanúgy szeretné a gyermekét.

Háttéranyag

Az Alaptörvény 4. módosítása kimondja, hogy „(1) Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony.” A bejegyzett élettársi kapcsolat (BÉK) kötelemnek (vagyis szerződésnek) számít. A házasság lehetővé teszi a partner nevének viselését, míg a BÉK nem. Házasság esetén lehetséges a közös örökbefogadás, a partner gyermekének örökbefogadása és a mesterséges megtermékenyítés, BÉK esetében nem, és az ún. „apasági (szülőségi) vélelem” is csak házasokat érinti (ti. hogy a házasság alatt született gyermek anyjának párja automatikusan a gyermek másik törvényes szülőjének minősül). További eltérések, hogy házasság gyámhatósági engedéllyel 16 éves kortól köthető, BÉK-nél erre nincs lehetőség, illetve a BÉK-et nemcsak a bíróság, hanem közjegyző is felbonthatja.