A testületi ülés elején Gáspár Béla, a Fidesz képviselője kezdeményezte, hogy a "történelem egyik leggyalázatosabb" korszakának, a kommunizmusnak az áldozatairól egy perces néma felállással emlékezzenek meg. Az ülést vezető Wittinghoff Tamás ezt elutasította. A polgármester arra hivatkozott, hogy az Országgyűlésben Kövér László is kifogásolta, amikor az MSZP Schweitzer József főrabbira szeretett volna hasonló módon emlékezni. Előzetes bejelentés nélkül ilyet kezdeményezni szerinte "nem biztos, hogy tisztességes eljárás".
A vitához hozzászólt Császárné Kollár Tímea, a közgyűlés jobbikos tagja is, aki emlékeztetett rá, hogy a városháza aulájában megnyílt holocaust-kiállítás, és az erről az önkormányzati honlapon megjelent terjedelmes beszámoló központi eleme a "bűntudat". Hozzátette: a kommunizmus áldozatainak emléknapján ők nem várják senkitől, hogy bűntudatot érezzen, "kivéve azoktól, akiknek erre okuk lenne".
A kommunizmus bűnözői a mai napig sokszor nagyon fontos közéleti, politikai és gazdasági szereplők. Ezen a napon gondoljunk arra is, hogy nekik van-e helyük a közéletben
- tette fel a költői kérdést a jobbikos képviselő.
Szerintem nem volt
Wittinghoffot nem nagyon hatották meg jobboldali képviselőtársai emlékező szavai. Emlékezés helyett meglehetősen terjengős és zavaros történelmi okfejtésbe kezdett. Kifejtette, hogy szerinte Magyarországon
"Ha volt olyan időszak az országban, amit kommunizmusnak lehet nevezni, bár szerintem nem volt, az más kérdés, hogy ezt az elvet és ezt az ideológiát kik és milyen eszközökkel próbálták felhasználni, és ezzel kiknek és milyen módon ártottak..."
A polgármestertől azt is megtudhatjuk, hogy a kommunizmus Magyarországon "elég sokfajta arcát mutatta", és a magukat átmentő felelősök közé sorolta Pozsgay Imrét, valamint Szűrös Mátyást is. Wittinghoff visszatért még a "gyalázatosan megsemmisített 600 ezer magyar állampolgárra", nagyvonalúan hozzátéve, hogy azért léteztek "más olyan ügyek (sic!), amelyek szintén a magyar történelem szégyenlapjaira tartoznak". Szerinte ezeknek megtárgyalása nem tartozik a közgyűlés napirendjére.
Miután ezt leszögezte, azért még megeresztett egy rövid ismeretterjesztő előadást az 1944-ben Budaörs határában napokon keresztül veszteglő marhavagonokról, amelyekben embertelen körülmények között, étlen, szomjan tartották a deportált embereket.
Holocaust igen, kommunizmus nem
A Fidesz a botrányos testületi ülés után a kommunizmus bűneinek tagadásáért feljelentette, és bocsánatkérésre szólította fel Wittinghoffot. A Jobbik úgy véli, a bocsánatkérés nem elég. A párt csütörtöki közleménye szerint ez a gesztus "a liberális polgármestertől nem komolyan vehető." Leszögezik: a polgármester tisztségének "erkölcsi alapja újból megingott", ezért lemondásra szólítják fel.
"Különösen visszataszító Wittinghoff Tamás részéről az a – baloldali és liberális körökből jól ismert – vélemény, miszerint nem is beszélhetünk igazi kommunizmusról, csupán annak a kísérleti próbálkozásairól, ami azt sugallhatja, hogy a kommunizmus, mint eszme, valójában egy pozitív ideológia volt"
- fogalmaz a budaörsi Jobbik.
Császárné Kollár Tímea az Alfahírnek elmondta:
"A történtek fényében különösen elgondolkodtató, hogy a holocaustra négy héten át tartó kiállítás emlékezik a városháza aulájában, míg a kommunizmus áldozatainak emléknapján az önkormányzat semmilyen hivatalos rednezvényt nem tart. Egyedül a Jobbik szervez már negyedik éve megemlékezést ezen a napon."
Emlékezetes: nemrégiben országos botrány kerekedett abból, hogy a XIII. kerületi közgyűlés február 12-i ülésén a Jobbik képviselője nem állt fel Schweitzer József főrabbi emlékére.