Botrány tört ki a moldovai parlamentben csütörtökön, amikor az oroszbarát, ellenzéki szocialista párt (PSRM) képviselői
széttéptek egy térképet, amelyen Moldávia Románia részét képezi.
Az ellenzéki képviselők megvádolták az ország oktatási minisztériumát, és különösen Corina Fusu oktatási minisztert, hogy olyan oktatási anyagokat terjeszt, amelyekben a román állammal való egységet hirdetik. Állításuk szerint ezt a térképet is a kormány terjeszti az iskolákban. Fusu az unionisták, azaz a Romániával való egységet hirdető moldovai politikai erők egyik ismert figurájának számít.
A miniszter nem is rejtette véka alá nézeteit, azt mondta a törvényhozás előtt:
"A Romániával való egység mindenképpen létre fog jönni".
A parlamentben ezután hangzavar támadt, amit csak nehézségekkel sikerült a házelnöknek elcsitítania. A kormánykoalíció részét képző liberális párti (PL) miniszter mellett a párt vezetője, Mihai Gimpu is kiállt a parlamentben.
Az idén decemberben tartott közvélemény-kutatás adatai szerint a moldovaiak 21 százaléka támogatja a Romániához való csatlakozást. Erősebb támogatást élvez a két állam egyesülésének gondolata Romániában, ahol közvélemény-kutatási adatok alapján a románok 68 százaléka támogatja azt.
A mai Moldovával csaknem megegyező területű Besszarábia - a Prut, a Dnyeszter és a Duna-delta által határolt térség - több mint egy évszázados cári uralom után a bolsevik forradalom idején önállósult, majd 1918. március 27-én fogadta el a Román Királysággal való egyesülésről szóló nyilatkozatot. A terület 1940-ig volt Nagy-Románia része. A Vörös Hadsereg ekkor vonult be a régióba, amely 1991-ig a Szovjetunió egyik tagköztársasága volt. Az orosz uralom idején a román helyett az úgynevezett "moldován" identitást tanították az iskolákban. Az ötven évnyi átnevelés erdményes volt: az ország közel 80%-ának anyanyelve a román, ám a 3,3 milliós országban alig 70 ezer ember vallja magát románnak.