Több alkalommal is foglalkoztunk már a Budapesti Vegyiművek (BVM) Illatos úti telephelyén kialakult áldatlan állapottal. Eddig, jóformán, csupán a lakosságot és a civil természetvédelmi szervezeteket érdekelte a mérgekkel teli, szivárgó hordók látványa, ám most már a főpolgármester is az Orbán-kormányt ösztökéli mielőbbi cselekvésre.
Mint írtuk, Tarlós István a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén napirend előtt bejelentette: főpolgármesterként a kormányhoz is fordul a probléma miatt, és a lakosságnak a főváros a saját mozgásterében minden támogatást megad. Közölte, felkéri Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettest és a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. vezetőit, hogy tartsanak helyszíni szemlét az Illatos úti telepen.
Egy kicsit megkésettnek tűnik ez a döntés, ugyanakkor legalább érdeklődnek a BVM-telep iránt, ugyanis a katasztrófavédelem illetékesei saját bevallásuk szerint 2013 óta nem is jártak a területen, ezzel szemben cinikus módon arra szólították fel a környezetvédelmi szervezeteket, hogy ne keltsenek pánikot.
Azonban a fokozódó társadalmi nyomás hatására a Földművelésügyi Minisztérium (FM) mégis lépésre kényszerült, s a felhalmozott veszélyes hulladék végleges ártalmatlanítására és a szükséges feladatok elvégzésére 1,18 milliárd forintos igényt terjesztett a kormány elé az agrártárca. Közleményükben elismerték, a Budapesti Vegyiművek telephelyén az évek során felhalmozott veszélyes hulladék környezeti kockázatának megszüntetése érdekében gyors és hatékony állami beavatkozásra van szükség.
A Greenpeace Magyarország hívta fel a figyelmet az Illatos úti mérgező hulladékokra, ezért kíváncsiak voltunk a helyzetértékelésükre.
V. Németh Zsolt, környezetügyért felelős államtitkár (FM) szerint nincs katasztrófahelyzet, és kijelentette: nemcsak a veszélyre kell figyelmeztetni, hanem meg kell akadályozni egy esetleges pánikhelyzet kialakulását is. A Greenpeace mennyire érzi pánikkeltőnek az Illatos úti tevékenységét? - kérdeztük a nemzetközi környezetvédelmi szervezetet.
Egyetértünk azzal, hogy jelenleg nincs katasztrófahelyzet. Azonban a szakértői vélemények alapján kijelenthető, hogy az Illatos úti telephely katasztrófa-közelinek minősül - érkezett a válasz a Greenpeace-től.
Hiszen a telepen alig teljesülnek a tűz- és robbanásvédelmi feltételek, így egy esetleges baleset nehezen felbecsülhető következményekkel járna mind a lakosságra, mind a környezetre nézve. Eközben a tároló hordók állapota miatt a veszélyes mérgek továbbra is folyamatosan szennyezik a talajt és a környék levegőjét.
Önök szerint a magyar államot terheli-e jogi felelősség ebben az ügyben? Hiszen az unió "a szennyező fizet elve" szerint a BVM-nek kell az esetleges kárrendezést finanszíroznia.
A Greenpeace üdvözli, hogy Szabó Marcel múlt héten vizsgálatot kezdeményezett az alapvető jogok biztosánál az illetékességi, illetve hatásköri viták tisztázása érdekében, és kíváncsian várjuk az eredményt, hogy végre mi is tisztábban lássuk, a különböző szereplőknek milyen jogi, anyagi, morális, vagy akár büntetőjogi felelőssége van ebben a szövevényes ügyben. Viszont amíg a felelősségi körök nem tisztázódnak, az állam feladata, hogy mindent megtegyen egy esetleges katasztrófahelyzet elkerüléséért. Ennek érdekében, a múlt héten levelet írtunk Pintér Sándor katasztrófavédelemért is felelős belügyminiszternek, hogy kövessen el mindent a telepen fennálló tűz- és robbanásveszély azonnali minimalizálásáért.
Az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságában felmerült egy párhuzam a kolontári katasztrófa és az Illatos út között, a megengedő/elnéző jogszabályi környezet kapcsán. Önök szerint milyen visszatartó, szankcionáló erővel bír a magyar jogrendszer az ipari katasztrófák elkerülése érdekében?
Ahogy Kolontár esetében, úgy itt is hagyták a hatóságok a szabálytalan állapot kialakulását. Ahogy ott engedték, hogy sokkal több lúgos víz legyen a tárolóban az előírtaknál, úgy az Illatos úton is hagyták a veszélyes hulladék szabálytalan lerakását. Olyan jogi háttér kialakítására van szükség, amely biztosítja a feltételeit annak, hogy a hatóságok megfelelő módon fel tudjanak lépni, és képesek legyenek közbeavatkozni a feltárt szabálytalanságok esetén.
Önök szerint milyen környezetvédelmi, jogi lépésekre van most szükség?
Hárompontos intézkedési javaslatot dolgoztunk ki a helyzet azonnali kezelésére; ami a tűz- és robbanásveszély minimalizálására, a helyszínen lévő hordók szakszerű elszállítása, illetve a terület megtisztítására vonatkozik. De természetesen nem mehetünk el a felelősök megnevezése és felelősségre vonása mellett sem.
A Greenpeace alapvetően minden környezetvédelmi felkérést megvizsgál, és ha indokolt a beavatkozás és lehetősége is van erre, akkor minden tőle telhetőt megtesz a környezeti értékek és az emberi közösségek védelme érdekében. A veszélyes anyagok politikai nézettől függetlenül mindenkit károsíthatnak, és a talajvíznek sincs pártállása, így nekünk egyetlen célunk van: a további szennyezés megállítása és a forrás felszámolása.