Amikor legutóbb az Illatos úti teleppel foglalkoztunk, két fontos megállapításra jutottunk.
Az egyik, hogy már hosszú évek óta ismert volt az aktuális magyar kormányok előtt a Budapesti Vegyiművek (BVM) IX. kerületi telepén tapasztalható állapot, és a Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség több határozatából az is kiderült, hogy korábban is hasonlóan veszélyes volt a helyzet a raktárak környékén.
Azt is feszegettük, hogy a hivatalosan az Illatos úton tárolt 1282 tonna veszélyes hulladék miként duzzadt a duplájára egy termelést nem folytató, felszámolásra váró vegyi üzemben?
Alapos nyomozás
Ahogy arról írtunk, majd fél évtizede született már egy feljelentés az Illatos út ügyében. Ezzel kapcsolatban azt a tájékoztatást kaptuk a BRFK-tól, hogy
a IX. kerületi rendőrkapitányság hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt 2011. március 7-től folytatott eljárást. Az ügyben egy személy került gyanúsítottként kihallgatásra.
Azonban érdemi előrelépést ezután sem lehetett tapasztalni; a hordók továbbra is szivárogtak, letartóztatás pedig nem történt.
A rendőrség több mint négy év múlva került újra rivaldafénybe, ugyanis a BRFK Kiemelt Ügyek Főosztálya idén április 21-től egy újabb bejelentés nyomán ismét nyomozásba kezdett, sőt 2015. június 10-én egyesítették is a két nyomozást. Sajtóhírek szerint, most is történt egy gyanúsítás.
Illatos út (fotó: MTI)
Ez persze arra szolgálhat bizonyítékul, hogy 2011 óta nem sikerült felgöngyölíteni a BVM telepén tapasztalt jogszabálysértő tevékenységet.
Kíváncsiak voltunk arra is, hogy kit gyanúsítanak, hogy a BRFK megvizsgálta-e a telepen tárolt veszélyes hulladék mennyiségét, illetve hogy valóban nyomoznak a 2008-as Hídépítő Zrt.-projekt ügyében, amely során 1,4 milliárd forint EU-s forrást használtak fel a telephely felszín alatti szennyezett vizének kitermelésére, kitisztítására - látszólagos eredmény nélkül.
A szűkszavú válaszukban arról tájékoztatták lapunkat, hogy
a nyomozás a telephelyen fellelhető hulladék teljes mennyisége vonatkozásában folyik, illetve a nyomozás érdekeire való tekintettel egyéb információt jelenleg nem áll módjukban közölni.
De vajon mennyi lehet az a „teljes mennyiség”?
Természetesen az Alfahír kérdéseivel megkereste a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályát is. Mint ismert, az Orbán-kormány április 1-jével megszüntette az önálló Felügyelőségeket, és a Kormányhivatalokba vonták be azok jogköreit. Ennek eredményeként Tarnai Richárd kormánymegbízott, valamint dr. Bartus Adrienn osztályvezető képviseli a hivatalos álláspontot, ha az Illatos út a téma.
A BVM Zrt. nyilvántartást vezetett a telephelyén tárolt veszélyes hulladékokról EWC kódok alá besoroltan, mindemellett nyilvántartás áll rendelkezésre a tárolt vegyi anyagokról is -
válaszolta lapunknak a Kormányhivatal.
Ennek azonban ellentmondani látszik a Polgári Védelem korábbi megállapítása:
a tárolt anyagok csomagolóeszközei (IBC, hordó, kanna) nagy részben jelöletlen, vagy azok jelölései nem azonosíthatóak. A telephelyvezető nyilatkozata alapján elmondható, hogy a tárolt veszélyes anyagok jelentős része részükről is beazonosíthatatlan.
Hogy mennyire megbízható és naprakész lehet az a nyilvántartás, azt az is alátámasztja, hogy április 22-én (egy nappal a nyomozás megkezdése után) még maga Bartus Adrienn is közel 2000 tonna vegyi anyag és veszélyes hulladék elszállításáráról nyilatkozott. S csak ezt követte az április 30-ai Lázár János-féle (és azóta elfogadott) 2800 tonna. Tehát a két bejelentés között is több mint egyharmadával növekedett a hordók mennyisége, pedig elvileg elég lett volna kikeresni a BVM kimutatásán a vonatkozó számsort.
Ki mit tud a közbeszerzésről?
Rákérdeztünk a mennyiségek közötti ellentmondásokra; válaszában a Kormányhivatal emlékeztetett:
2011 óta több év eltelt, figyelembe véve az eltelt időt, valamint a vegyi anyagok tárolásának módját, a további környezetkárosodás megakadályozása érdekében ezen anyagok veszélyes hulladékként történő kezelése vált szükségessé. Tehát a veszélyes hulladékok mennyisége az évek óta a telephelyen tárolt és nyilvántartott vegyi anyagok mennyiségével növelten került meghatározásra.
Ezek szerint most minden, a telepen talált hordót, anyagot veszélyes hulladékként kezelnek, ami nyilvánvaló módon befolyásolja majd az elszállításra kiírt állami közbeszerzési eljárás értékét is... Erről azonban további információval már nem szolgált a Kormányhivatal, mint írták, a közbeszerzési eljárás jelenleg folyamatban van, annak lezárását követően kerül sor a hirdetmény közzétételére.
Tarnai Richárd megígéri (fotó: MTI)
Tarnai nyilatkozata szerint a megmaradt szemét elszállításra május 25-én hirdették meg a gyorsított közbeszerzési eljárást, amelynek ígérete szerint
a kiírást követően akár már pár nap múlva, de legkésőbb egy-két héten belül lehet eredménye. Cikkünk megjelenésének pillanatában erről azonban még nem számolhatunk be, pedig a kitűzött határidőt már átléptük. (Marad a feszült várakozás.)
Azonban félő, hogy nem csupán az adatok hiányosságai miatt nehéz felbecsülni a veszélyes hulladék pontos mennyiségét, ugyanis könnyen előfordulhat, hogy a hordókat egyszerűen csupán elástak az okvetlenkedő tekintetek elől. Az ügyben vizsgálódó civil környezetvédelmi szervezet, a Greenpeace véleménye is egybecseng a mi meglátásunkkal: lassan biztosnak tűnik, hogy jóval több veszélyes anyag van ott, mint azt bárki gondolta volna.
Megakadályozhatták volna...
S ha már a föld alatt kutakodunk. Nem mehetünk el szó nélkül a 2008-as Európai Unió által finanszírozott kármentesítés, a felszín alatt szennyezett víz kitermelése és kitisztítása mellett.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) 7 évvel ezelőtt a felszámoló ÁFI Zrt.-vel állapodott meg a közbeszerzési eljárás kiírásáról - bár a támogatást eredetileg a BVM nyerte el, azonban az EU nem folyósít olyan cégnek, amelyet felszámolnak.
A kiírt 1,4 milliárd forint értékű pályázatot a Hídépítő Zrt. zsebelte be. Tarnai azonban vitatja annak eredményeit, nyomozás is indult az ügyben, hiszen az ÁFI biztosítékot vállalt a kármentesítés fenntartására a befejezéstől számított öt évig.
Szilágyi Zsolt, a Jobbik IX. kerületi önkormányzati képviselője ennél sarkosabban fogalmazott lapunknak, szerinte
ezt az 1,4 milliárdot egyszerűen lenyúlták. Elképzelhetetlennek nevezte, hogy egy felelős, a szakmai szempontokat betartó cég úgy próbálja a talajvizet tisztítani, hogy előtte a szennyezés forrását nem szünteti meg. Márpedig ez nem valósult meg, még ha történt is kísérlet a talajvíz tisztítására, a szivárgó méreg azt folyamatosan visszaszennyezte.
Az ellenzéki politikus emlékeztetett: ha 2008-ban, akár állami beavatkozással, de elszállították volna a hordókat, majd EU-s pénzből megtörtént volna a hatékony kármentesítés, sokkal kevesebb pénzből semlegesíthettük volna az Illatos úti vegyibombát, miközben persze a környezetbe is kevesebb károsanyag juthatott volna ki, és nem veszélyeztette volna tovább a ferencvárosiak egészségét sem.
A titkok kertje további kalandokkal várja a borzongásra vágyó olvasókat.