Az Illatos úti vegyi szennyeződés újabb fejezetének apropóján tartott sajtótájékoztatót Kepli Lajos, a Jobbik szakpolitikusa és Szilágyi Zsolt, a nemzeti párt IX. kerületi önkormányzati képviselője.
Több kérdés is felmerült a jobbikos honatyában azzal kapcsolatban, hogy vajon miért húzódott el a Budapesti Vegyiművek (BVM) Illatos úti telephelyén található veszélyes hulladék semlegesítése, hiszen legalább 10 évre visszamenőleg hivatalos formában dokumentálták a hatóságok a lerakatot.
Kepli kiemelte: a birtokunkban lévő dokumentumok alapján, 2005-ben a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 49.245.000 forintos bírságot szabott ki a hulladék engedély nélküli vagy nem megfelelő módon való tárolása okán, majd 2010-ben újabb 17.152.500 forint befizetésére kötelezte a tulajdonosi jogokat gyakorló ÁFI Felszámoló és Vagyonkezelő Zrt-t.
Az igazán érdekes és meghökkentő adat azonban ezután következik.
Ugyanis, 2011-ben a Felügyelőség ismeretlen tettesek ellen feljelentést tett a IX. kerületi rendőrkapitányságon, környezetkárosítás, valamint hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűncselekmény tárgyában. A mellékelt indoklásban részletesen taglalják, hogy 1200 tonna veszélyes hulladék található a telepen; az Elgoscar-2000 Kft. 2009, december 18-ai felmérésében 1282,22 tonna veszélyes hulladék szerepel, amiből 382,725 tonna DNBS hulladék, amely egy szilárd por halmazállapotú ipari melléktermék, pora-gőze izgatja a szemet, a légzőszerveket és a bőrfelületet.
Nos, ha a fenti tétel megfelel a valóságnak, akkor az teljesen más megvilágításba helyezi Lázár János, valamint dr. Bartus Adrienn (Pest Megyei Kormányhivatal, Környezetvédelmi főosztályvezető) kijelentéseit a 2800 tonnányi mennyiségéről.
Előfordulhat, hogy a felszámolási eljárás alatt megduplázódott a hordók száma, miközben a BVM már nem üzemelt? Esetleg a jelenlegi 2800 tonna egy túlzó becslés, és így próbálnak még nagyobb állami pénzhez jutni a kármentesítés finanszírozására? Vagy az engedélyezési folyamat olyan zavaros és átláthatatlan, hogy az egyes listák, kimutatások nem fedik egymást és a valóságot?
Szilágyi Zsolt és Kepli Lajos, háttérben a BVM (fotó: Béli Balázs / Alfahír)
Az Orbán-kormány 2010 óta hivatalosan is tudott az Illatos úti állapotokról – szögezte le Kepli Lajos –, így felmerül a kérdés, miért nem tett ez ellen semmit sem a kabinet, sem az illetékes minisztériumok?
A nemzeti párt környezetvédelmi kabinetjének vezetője egyben arra is felhívta a figyelmet, hogy bevallottan több ezer lerakat található még hazánkban, és arról is tudomásunk van, hogy az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség vezetőjének asztalfiókjában pedig ott az a lista, amely tartalmazza a Magyarországon fellelhető veszélyes hulladéktelepeket.
Éppen ezért nevezte felháborítónak, hogy a kormányzat és a hatóságok csak akkor cselekszenek, ha már a helyi közösség, a lakosság és a civil szervezetek, az időről-időre előbukkanó ügyekben, kényszerhelyzetbe hozzák az államgépezetet.
Olyan körülmények sejlenek fel, amik azt feltételezik, hogy az elmúlt évtizedekben a természeti kármentesítéssel kapcsolatos állami pénzek elköltése nem egészen úgy zajlott, ahogy annak történnie kellett volna, ezért a Jobbik szerdai napon egy országgyűlési vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte, amelynek célja, hogy felderítse, az Országos Környezeti Kármentesítési Program keretében elköltött milliárdok hogyan hasznosultak. Teljesültek-e a kármentesítési feladatok, hiszen számtalan példa bizonyítja, hogy sok esetben nem valósult meg a kárrendezés, a semlegesítés – fűzte hozzá Kepli.
A politikus közölte, a bizottság feladata lenne az is, hogy felügyelje a jelenleg zajló kármentesítési folyamatokat, hiszen mint a közélet bármely területén, itt is komoly közpénzek forognak, és ezeket az állami forrásokat a kormány mögött álló érdekcsoportok gyakran bekebelezik. Ugyanakkor, meg kell vizsgálnia a jogszabályi környezetet is, és az esetleges jogi akadályokat le kell bontania.
Tudva azt, hogy milyen játszmák zajlanak a veszélyes hulladék-gazdálkodásban, milyen gazdasági érdekkörök használják ezt gyors meggazdagodásra, különböző visszaélésekkel; ez a téma mindenképpen megérdemel egy országgyűlési vizsgáló bizottságot – hangsúlyozta Kepli.
A nap képe, a nap ellentmodása (fotó: Béli Balázs / Alfahír)
A Jobbik magyarázatot vár a különböző kimutatásokon tapasztalt eltérésekkel kapcsolatban is, ugyanakkor arra is kíváncsi, hogy milyen eredménnyel zárult a 2011-es feljelentés? Mert a jelekből ítélve, sok minden nem történt az ügyben. Talán valahol a bürokrácia útvesztőjében elmismásolták.
A szakpolitikus figyelmeztetett, ha a talajunk, a vízbázisunk, azaz az erőforrásaink szennyeződnek, ezzel visszafordíthatatlan folyamatok indulnak el. Éppen ezért, a hatékony kármenetesítés nem tűr halasztást, el kell kezdeni felszámolni a több ezer veszélyes hulladékot rejtő telepeket – szólított fel Kepli.
A nemzeti párt szerint a fenti okok miatt elkerülhetetlen a vizsgálóbizottság felállítása, amely munkájába képviselőkön kívül szakértőket is bevonnának, akik szakmailag is alá tudják támasztani, amit sejtünk a hulladék-gazdálkodás kapcsán megbújó anomáliákról, amiket a birtokunkban lévő dokumentumok is megerősítenek – osztotta meg reményeit Kepli Lajos.
Szilágyi Zsolt arra emlékeztetett, hogy a IX. kerületi közmeghallgatáson a lakosság erőszakolta ki a kormányhivataltól légszennyezettség-mérést, mert félő volt, hogy a káros anyagok kijutottak a levegőbe. Most viszont az is kiderült, hogy a környező talajban és talajvízben a veszélyes anyagok határérték többszörösét meghaladó mennyiségét mutatták ki.
Az önkormányzati képviselő ez ügyben kívánt a szerdai napon tájékoztatást kérni az illetékes Bartus Adrienntől, ám sem őt, sem a kollégáit nem lehetett telefonon elérni, ami Szilágyi szerint mindenképpen elgondolkodtató.