A májusi 2,8 százalék után júniusban 3,1 százalékra emelkedett az egy évre visszatekintő áremelkedés. Utoljára 2013 januárjában volt ilyen magas az inflációs adat. A szakemberek előzetesen 3,2 százalékos adatra számítottak, így nem született meglepetés.
A KSH gyorstájékoztatója szerint egy év alatt a legnagyobb mértékben az egyéb cikke, üzemanyagok (ide tartoznak a gyógyszerek, járműüzemanyagok, illetve lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális termékek) ára emelkedett, ebben a termékkörben 6,2 százalékos a drágulás ezen belül a járműüzemanyagokért 15 százalékkal kell többet fizetnünk, mint egy évvel ezelőtt.
Az élelmiszerek ára átlagosan 3,4 százalékkal nőtt. E termékkörben a vaj, vajkrém 12,2, a száraztészta 11,2, a tojás 10,1, a tejtermékek 9,0, a liszt 5,1, a baromfihús 4,6%-kal drágult Olcsóbb lett viszont a cukor, melyért ötödével (22,1 százalékkal) kevesebbet kell fizetni.
A szeszes italok és dohánytermékek is jelentősen drágultak, ezek ára átlagosan 5,9 százalékkal haladta meg a tavaly júniusit. A háztartási energia árai közül a tűzifa ára 13,2, a palackos gáz 4,6 százalékkal emelkedett, a többi rezsidíj ellenértéke változatlan maradt.
A szolgáltatások ára 1,6, a ruházkodásért 0,6 százalékkal kell többet kiadnunk, mint tavaly ilyenkor, a tartós fogyasztási cikkek ára pedig 1,1 százalékkal csökkent.
Egy hónap alatt, vagyis májushoz képet az árak átlagosan 0,3 százalékkal nőttek, ebből a járműüzemanyagokért 3,2 százalékkal kell többet fizetni, mint májusban.
A Portfolió elemzése szerint ebben az időszakban már megjelenhetett volna a forintgyengülés hatása, ám – mint a szakportál emlékeztet – az euró csak néhány nappal később járt a csúcson (elérte a forinttal szemben a 330-as határt is), így „az esetleges átárazási döntéseket inkább június végén, július elején hozhatták meg a kereskedők”. Vagyis szerintük sok termék árváltozása csak a júliusi számokban jelenhet meg.
A most nyilvánosságra hozott inflációs csak adat az első a sorban, az elkövetkező hónapok döntik el azt a vitát, hogy Matolcsy Györgyéknek van-e igazuk, és az MNB extrém laza monetáris politikáján nem kell változtatni, mert teljesülhet a jegybank által várt 3 százalékos inflációs cél, vagy a forintgyengülés miatt magasabb inflációra kell-e számítani. Ha a mostani 3,1 százalékos inflációs adat tartósan a jegybank által várt 3 százalék felett marad, akkor Matolcsyék vagy kénytelenek lesznek feladni az alacsony kamatkörnyezetet, vagy újabb forintgyengülés vár ránk. Ha pedig megnyugszanak az árak, akkor az MNB megnyeri a hitelességi „csatát”, és inflációs nyomás híján nem lesz szükség monetáris szigorításra.
A forint tegnap az euróval szemben 323,7-en zárt, és ekörül is nyitott. A KSH inflációs bejelentésének hatására viszont újra 325-re ugrott, jelenleg a közös valuta egységéért 325,33 forintot kérnek.
