Szakemberek egybehangzó véleménye alapján arra számíthatunk, hogy a júniusi 2,9%-ról felfelé mozdult az infláció, és újra átlépte a 3%-os határt, az elemzők szerint ez a következő hónapokban is hasonló szinten maradhat. Az eurózóna felől érkező inflációs nyomás továbbra is alacsony, ellenben az üzemanyagárakkal, amik szépen emelkedtek júliusban is.
Üzemanyag, jövedéki adó, szezonális zöldségek és gyümölcsök
Kuti Ákos, az MKB Bank elemzője úgy véli, elsősorban a gazdaságok járvány utáni helyreállása okozott növekvő keresletet üzemanyag téren, de a jövedéki adó emelkedése is befolyással lehetett a drágulásra.
Virovácz Péter, az ING Bank elemzője szerint az üzemanyagárak mellett van még egy fontos tényező az infláció emelkedésének irányába: mégpedig a szezonális zöldségek és gyümölcsök drágulása felfelé hajthatta az élelmiszerek áremelkedési ütemét.
A nyár közepi csúcs után az esztendő hátralévő részében Virovácz szerint enyhülő inflációs mutatókat láthatunk majd egyrészt a bázishatás, másrészt pedig a gyengébb kereslet oldali inflációs nyomás miatt. Így az MNB kezét nem köti meg az infláció alakulása a következő időszakban, tehát bátran nyúlhatnak újabb gazdaságösztönző lépésekhez, támogatva a gazdaság kilábalási folyamatát. Ennek elsődleges eszköze továbbra is a hitelezési csatorna lesz az NKP-NHP duóval, de az állampapír vásárlásokat is jelentősen megnövelheti a jegybank.
Ha nagyobb lesz a gazdaság visszaesése vagy lassabban áll talpra, az infláció is alacsonyabb lehet. A változatlanul borús gazdasági kilátások ellenére azonban a hazai inflációs nyomás megmarad – véli Kuti Ákos –, s nem várható az előttünk álló években defláció a világgazdaságban várható extrémen alacsony inflációs környezet ellenére.