Intelligens iránymutatás – Interjú a VálaszÚt zenekarral

„Maradok inkább a becsület útján, szépen lassan a hűség vonalán, teszem a dolgom” – Interjú Szebelédi Zsolttal.

- Most novemberben volt hat éve, hogy megalakult a VálaszÚt. Az köztudott, hogy Móczár László gitárossal alapítottad az együttest. A Facebook uralommal szembemenve egy nagyon informatív honlapot is üzemeltettek, amelyen – többek között – korrekt zenekari és személyes bemutatkozás is olvasható, ezért csak annyit kérdeznék a csapat tagságával kapcsolatban, hogy mennyire volt nehéz (vagy könnyű) a még hiányzó, ideális társak megtalálása? 
 
Szebelédi Zsolt: - Örülök, hogy említetted a honlapot. Fontos számunkra, hogy a zenekarról minden fronton megtalálják az információkat, ugyanakkor ma ez egy olyan értelmezést is kapott a szakmában, hogy akinek nincs egyéni oldala, az komolytalan együttes.
A bandában voltak átalakulások. Sokáig kerestük a megfelelő társakat. Nem a szakmai, sokkal inkább az emberi dolgokkal, a zenekarhoz való hozzáállással voltak régebben problémák, de most úgy érzem, együtt van a csapat. Móczár Laci gitáros és szerzőtársam mellett a dobok mögött Fekecs Ákos szögel most már négy éve, idén pedig csatlakozott hozzánk a csendes, visszafogott, de a hangszerén annál hangosabb és virtuózabb Szabó Gergely basszusgitáros. 
 
 
- Milyen megfontolásból választottátok ki a neveteket?
 
Sz.Zs.: - Imádom az erdélyi tájat, történelmet, városokat. Nézegetve a térképet egyszer csak megakadt a szemem a Kolozsvár-Dés országút leágazásánál található Válaszút községen. Nagyon megfogott a név, ráadásul híres magyar családok, személyek is köthetőek a faluhoz. Később aztán, amikor Móczár Lacival már megbeszéltük, hogy új bandát fogunk csinálni, a Kőbányai Zenesuliba menet előrukkoltam a zenekar névvel. Tetszett neki, és, ha jól emlékszem, az ő javaslatára lett a kis ú betűből nagy, hogy még inkább kifejezzük, hogy az életben folyton válaszút előtt állunk.
 
 
- A mostani korongra került dalok mennyi idő alatt nyerték el végleges formájukat? Mivel a P. Mobil nem egy tétlenül álldogáló formáció, emiatt nem okoz nehézséget összeegyeztetni Lórival a VálaszÚt dolgait?
 
Sz.Zs.: - Igazából a 2013-as Van még esély albumunk után rögtön elkezdtünk dolgozni az új dalokon. Hál’ Istennek termékeny zenekar vagyunk, úgyhogy folyamatosan születtek a szerzemények, de a lemez felvételeihez közeledve ez a folyamat felgyorsult a határidők miatt. Egyébként nincsenek egyeztetési gondok, ha a P. Mobillal nincs elfoglaltságom, akkor a VálaszÚttal dolgozunk.
 
- Hogy látod, van átfedés a P. Mobil és a ti közönségetek között? Vagyis járnak miattad VálaszÚt koncertre Mobilosok is vagy egy teljesen más közeg szimpatizál veletek?
 
Sz.Zs.: - Van egy réteg, aki vevő erre a fajta zenére is a Mobilosok között. Például most a decemberi P. Mobil klubkoncerten a Crazy Mama-ban felléptünk pár szám erejéig a Mobil műsoron belül, és elég sok pozitív visszajelzés érkezett hozzánk. 
 
 
- A híradások szerint az első két lemezetek – a 2011-es Titok és a már említett tavaly előtti Van még esély – digitálisan lesz hozzáférhető. Így, hogy rendes kiadótok van, ezeket nem akarjátok fizikai formában újra megjelentetni?  
 
Sz.Zs.: - Így van, digitális formában hamarosan elérhetőek lesznek a régebbi lemezeink, a Van még esély album ráadásul remaszterelt, újraénekelt formában. Úgy gondoljuk, hogy a jelenlegi zenei helyzetben nincs sok értelme fizikai formában megjelentetni ezeket az anyagokat. Természetesen a jövőben, ha lesz rá mód és igény, akkor megjelentetjük, de most száz százalékosan az előttünk álló dolgokra koncentrálunk. 
 
 
- Sokan rádióbarát megszólalású pop-rock zenekarként jellemeznek titeket, de én inkább egy rendkívül igényes, olyan hard rock csapatnak mondanám a VálaszÚtat, amelyik egy-egy számával bátran és jó érzékkel kacsint ki más stílusokba is. A Mindenen át! is egy elég eklektikus, több arcotokat bemutató album lett. Te hogyan jellemeznéd a korongra került anyagot?
 
Sz.Zs.: - A pop-rock titulust én sem szeretem, viszont szerintem a hard rock kifejezés sem a legszerencsésebb besorolás. A VálaszÚt egy magyar rockzenekar, aminek a tagjai többféle stílusból táplálkoznak. A lemezen a metalos riffektől, a blues-on át, egészen a pop-os megszólalásig sok minden megtalálható. Szerintünk is eklektikus lett az anyag, a kohézió pedig a rock. 
 
- A szerzeményeiteket hallgatva, ahogy én érzékelem, semmiféle megfelelési kényszer nem dolgozott bennetek ezek megírása közben. Jól gondolom?
 
Sz.Zs.: - Jól gondolod. Ha meg szeretnénk felelni bárminek vagy bárkinek, akkor nem ezt a fajta zenét játszanánk. 
 
 
- A megszokott átlagtól fényévekre álló szövegeidet mi inspirálja? Vannak-e kedvenc hazai szövegíróid, akik tinédzser korodban hatottak rád vagy már a kezdetekkor is egy önálló hang, kifejezési forma megalkotása volt a cél?
 
Sz.Zs.: - Engem a lelki folyamatok, a családom, a hazám sorsa, és a körülöttem létező, zajló világ, ami foglalkoztat és inspirál. Igazából nálam a szövegírás sosem volt tudatos. Ez jött magától úgy, mint a zene. Sok jó szövegíró van itthon, de az egyedi és tiszta gondolat kevés. Számomra már elég régóta Nyerges Attila szövegei meghatározóak. 
 
- Azt szoktad a szövegeiddel kapcsolatban mondani, hogy a mai huszonévesek gondolatait, érzéseit, a világról alkotott véleményét tükrözik. Én meg erre azt mondom, hogy nagyon ritka a ti korosztályotokban, hogy valakinek ennyire komoly én- és világképe legyen, így tudjon reagálni az aktuális eseményekre, ráadásul azt még egyedien meg is tudja fogalmazni, és dalszövegbe önteni. Egy-egy szöveg megszületése nehéz szülés nálad, vagy nem okoz gondot ezek megírása?
 
Sz.Zs.: - Sok velünk korabeli arc gondolkodik úgy, mint mi, csak ezek az emberek nem olyan „hangosak” mint mások. A médiában természetesen a trendi hangoskodók vannak többségben, és néha már én is majdnem elhiszem, hogy ilyen az egész korosztályom, de mindig jön egy pozitív ellenpélda, ami meggyőz az ellenkezőjéről. 
A szövegírás mindig a zenétől függ. Ha a zene megérint, akkor lesz szövege is. Először egy mondat általában a refrénből, aztán jön a többi. Szeretem csiszolgatni, kipróbálni a szövegeket mielőtt véglegesítem. Az is számít, hogy mennyire énekelhető egy szöveg. Van, ami jó leírva, de énekelve nem megfelelő, mert nem lehet szépen elénekelni. Nagyon szeretem ezt a folyamatot, gondot egyáltalán nem okoz. 
 
 
- Jó néhány dalt igen kreatív és technikailag hibátlan és nehéz gitárszóló színesít. Lacitól kérdezném, hogy ezek hogyan születnek, mi alapján építi fel őket? Érzésből, improvizálva, tehát nagyon hamar rátalál a végső verzióra, vagy több témát is kipróbál, és mérnöki pontossággal, hangról-hangra illeszti az adott nótához őket?
 
Móczár László: - Az improvizáló és a komponista hozzáállás is jellemző rám. Sokszor úgy alakul ez nálam, hogy feljátszok több improvizatív szólót ugyanarra a dalra és a legjobban tetsző részekből újrajátszok egy végleges megoldást. De van rá példa, hogy egy dalba már nagyon előre „belehallok” egy konkrét dallamot, amiről tudom, hogy a szóló része kell, hogy legyen. Az is befolyásol, hogy a dalok hangulatai mit sugároznak magukból, stílusilag hova helyezhetők. Ezek a dolgok alapból meghatározzák, mi az, ami belefér egy szám szólójába. Egyes dalok megengedik, sőt, kívánják a virga, sok hangos ötleteket, de akad a lemezen olyan tétel is, ahol a dallamos, egyszerűen elfütyülhető gitárszóló a jó megfejtés.
 
 
- Nagyon érdekes és sokatmondó a CD borítója, a természetes és a mesterséges világ kettősségét, különbözőségét szimbolizálja a grafika. Ki volt az ötletgazda és a kivitelező ennek megrajzolásában? Szándékosan akartatok már a frontoldallal is egy ilyen egyértelmű üzenetet közvetíteni, ezzel is felhívva magatokra és a lemezanyagra a figyelmet? 
 
Sz.Zs.: - Móczár Laci azon kívül, hogy zenész, képzett grafikus is, úgyhogy ezt a feladatot mindig ő kapja. Ketten azért megbeszéljük, hogy körülbelül ki, mit szeretni látni a borítón, aztán a sok ötlethalmazból kitalál valami egyedit. Szerettünk volna egy olyan frontoldalt, ami elgondolkodtat, megérint, de mégis könnyen érthető.  
 
- Karácsony előtt, december 20-án tartjátok a Trafik Klubban a lemezbemutató koncerteteket. Milyen programmal (netán meglepetéssel) készültök az estére?
 
Sz.Zs.: - Elég színes műsorral készülünk, amiben eljátszunk minden dalt az új lemezről, a mindenkori VálaszÚt műsor számai is elhangzanak, továbbá új feldolgozások lesznek, amiket eddig még nem hallhatott a közönség. Akik már jártak a koncertjeinken ebben az évben, azok tudják, hogy különböző őrültségekkel szoktam fokozni a buli hangulatot, úgyhogy ez sem marad el, további ötletekkel bővítve ezt a repertoárt is. 
Vendégünk lesz Král Csilla énekesnő, aki a mi műsorunkban fog szerepelni, és vokál szólamaival erősíteni, továbbá vendégzenekarunk lesz az instrumentális pop-rock zenét játszó Szerda zenekar, akikkel már játszottunk a nyáron és nagyon jó hangulatot csináltak. A koncert ingyenes, a helyszínen kapható lesz az új lemez. Mindenkit szeretettel várunk!  
 
 
- A werkfilmes és a szöveges videótok mellé terveztek még további klip megjelenéseket? 2016-ra milyen célokat tűztetek ki magatok elé? 
 
Sz.Zs.: - Igen, jövőre jön az új klip az Álompolgár című dalunkra, aminek a sztoriján már dolgozom. A jövő évben szeretnénk olyan helyekre is eljutni, ahová eddig nem sikerült, illetve az új lemezt minél több helyre eljuttatni. Új kiadványokkal kapcsolatban is vannak elképzelések, de ezeket még nem szeretném elárulni. 
A 2016-os év második felében meg szeretnénk ismételni a tavalyi nagysikerű jótékonysági koncertünket. Eddigi pályafutásunk során két ilyen koncertet szerveztünk és szeretnénk ebből hagyományt csinálni.