Szél Bernadett lemondott a társelnöki és a frakcióvezetői pozíciójáról. Ez egy jó hír?
Szerintem rossz hír. Részben az etikai bizottság, szerinte méltatlan döntésével indokolta lépését Szél Bernadett. Illetve felsorolt egy csomó olyan szervezeti, működési problémát, amiről korábban Schiffer András is beszélt: az LMP jelenlegi struktúrája nem alkalmas arra, hogy a vezetők vezetőként érvényesíteni tudják a szándékaikat. Egyébként az etikai bizottság döntése után én is jeleztem, nem értek egyet azzal, szerintem túl szigorú volt. Míg május 26-án a Kongresszus, az LMP közössége is megerősítette Szél Bernadettet a pozíciójában, egy 4-5 fős testület mégis eltiltotta őt. Annak viszont nagyon örülök, hogy az így felszabaduló idejét, energiáját a parlamenti képviselői munkájára fordítja majd.
Az etikai bizottság azt rótta fel a távozó társelnöknek, hogy felhatalmazás nélkül tárgyalt a választási kampányban a koordinációról.
2016-ban hozott a Kongresszus egy egyhangúlag elfogadott döntést arról, hogy mind a 106 körzetben önállóan indítunk jelöltet. Ennek a határozatnak négy előterjesztője volt, Szél Bernadett, Hadházy Ákos, Ungár Péter és én. Ez egy olyan helyzetre reflektált, ahol nem láttunk potenciális szövetségest. A szövetségi politika kongresszusi hatáskör, minden pártvezetőnek, és elnökségi tagnak tiszteletben kell tartania az ott született döntést, ugyanakkor úgy látom, hogy minden döntés, amit Bernadett a kampány során meghozott, azt a legjobb szándékkal tette, még ha ezzel szembe is ment a Kongresszus határozatával. A nagyon gyorsan változó politikai helyzetre az LMP darabos struktúrája miatt nem lehetett a megfelelő módon reagálni. Én azt tartanám tragédiának, ha a lemondása nyomán nem tudnánk kezelni az általa megnevezett problémákat.
Schiffer András szerint az LMP plafonját az országos szervezet hiánya jelenti.
A 2009-es megalakulásunk óta úgy néz ki az LMP, hogy vannak megyei szervezetek, nincsenek települési alapszervezetek. Társelnökként az egyik legfontosabb célom, hogy ezen változtassunk, és létrehozzunk alapszervezetek.
Jelenleg kicsi a párttagság, viszont van több tízezer olyan regisztrált szimpatizánsunk, akik aktívan követik az LMP munkáját. Ha létrehozzuk ezeket a lokális szervezeteket, akkor nekik is lesz módjuk a lakhelyükön bekapcsolódni a párt munkájába.
Ezt a strukturális átalakítást az önkormányzati választásokra való felkészüléssel párhuzamosan lehetne véghezvinni. Ahol a pártpolitika értelmezhető, ott legyenek jelöltjeink, így kiépülhet egy országos hálózat.
Lehet, hogy csak a véletlen műve, de két olyan politikus távozott a párt vezetéséből, akik megengedőbbek voltak a baloldali pártokkal szemben, mint mondjuk Ön, vagy az épp társelnöki posztra esélyesnek mondott Demeter Márta. Egy egészen új politikai arculat van kialakulóban?
Hadházy Ákos valóban politikai okok miatt ment, ő előremutatónak tartotta volna, hogy a régi baloldali pártokkal egy teljes ellenzéki együttműködés vegye fel a versenyt a Fidesszel szemben. Hozzátenném, amikor Hadházy Ákos társelnök volt, megtehette volna, hogy a Kongresszus elé beterjeszt egy javaslatot a választókerületi koordinációra, de nem élt ezzel. Én nem tudok azonosulni azzal a politikai nézettel, amit ő képvisel, hogy bármilyen, a baloldali pártokkal való együttműködés kihívást jelentene a Fidesz számára. Szent meggyőződésem, hogy az utódpárt MSZP, és az utódpárt utódpártja, a DK a NER részei, a Fidesz kitartottjai. Ugyanolyan elvek szerint léteznek, ugyanolyan életképtelen gazdaságpolitikát képviselnek, ugyanolyan haveri mutyi világot építettek föl. Orbán Viktor pontosan tudja, amíg az ellene felálló ellenzéknek fontos szereplője Gyurcsány Ferenc, addig ő biztonságban érezheti magát, ennek megfelelően mindent meg is tesz, hogy életben tartsa ezeket a bukott baloldali pártokat.
Egyik oldalon a Nemzeti Együttműködés Rendszere, a Fidesz, MSZP, DK, és a különböző potyautas csapatok, mint a Párbeszéd, vagy azóta megszűnt Együtt, és velük szemben a valódi, hiteles ellenzéki pártok, az LMP, a Jobbik, és a Momentum, amelyek nem kívánnak a NER részeivé válni.
Persze vannak komoly világnézeti különbségeink, az LMP és a Momentum között is, míg a Jobbikkal szemben kevésbé.
Mindkettő globalizációkritikus, nemzeti alapokon gondolkodó párt, amely még az európai integráció kérdését, valamint az EU működését is hasonlóan látja.
Tiszteletben tartva a különbségeket, de kell keresnie az együttműködés valamilyen formáját, és érvényesíteni azt a Fidesszel szemben.
Ahhoz, hogy ez mind kidomborodjon az LMP-ben, szükség volt személyi változásokra?
Ebben egyféleképpen gondolkodtunk Szél Bernadettel, ő is úgy tartotta, hogy szakpolitikai kérdésekben a Jobbikra számítani lehetett. Az önálló indulásról szóló kongresszusi határozatunk idején viszont még nem láttuk a Jobbikban a potenciális partner lehetőségét. Azóta komoly változások mentek végbe, és az is látszik – függetlenül attól, hogy a választási vereséget követően Vona Gábor lemondott – hogy a Jobbik megy tovább a néppárti fordulatnak nevezhető úton. Már csak azért sem volt szükség személyi változtatásra, mert nagyon sok önkormányzatban az LMP-sek és jobbikosok így is egymás szövetségesei lettek, egymás munkáját támogatták a rendszerpártok közös mutyijaival szemben.
Ez csak most jutott eszembe, de van annak valami üzenete, hogy egy korábbi fideszes politikus helyett egy korábbi MSZP-s képviselő lehet az LMP társelnöke?
Ezen lehet gondolkodni, de én továbbra sem mennék bele semmilyen tippjátékba. Szerencsére több olyan fiatal politikus nő van az LMP-ben, aki alkalmas társelnöknek, de én semmiféleképpen sem szeretném ezt a választást befolyásolni. Egyébként pedig a társelnöknek a szövetségi politikát illetően csak döntés-előkészítő szerepe van. Másrészt az új elnökség megindult egy irányba, és ezt a politikát nem fogja megváltoztatni az új női társelnök személye.
Kialakult a harmadik kétharmad. Az eddigi összes helyhatósági választást minimum ekkora aránnyal nyerte a Fidesz. Lehet továbbra is egy cél a NER lebontása?
Nem értek egyet azokkal a politikusokkal, akik elfogadják, hogy a NER nem lebontható, szerintem márpedig lebontható, és nem is tűzhetünk ki ennél kisebb célokat. Egyszerűen felelőtlenség és a valóságtól elrugaszkodott gondolat, hogy ebben a rendszerben kell elevickélni.
Jó, és hogyan?
Mit sem érnek a programok, mit sem ér a nagyon jól megalapozott szakmai munka, ha a Nemzeti Együttműködés Rendszere ilyen ütemben folytatja a saját bebetonozást. Nekem az LMP az első pártom. 2010-ben számomra egyértelmű volt, hogy az LMP-be lépek be, mert nemzeti elkötelezettségűként hiszek az ökopolitikai eszmében. De az LMP csak egy eszköz, nem azért kezdtem el politizálni, hogy baromi sikeres legyen ez a párt, hanem hogy olyan helyzetbe kerüljünk, ahol tehetünk valamit az országért, a nemzetért. Én azért kezdtem el gondolkodni a Jobbikkal való együttműködésben, mert keresem az eszközt, hogy rést üssünk a NER pajzsán. Engem ez érdekel. A hiteles pártoknak ezt a közös felelősséget minnél hamarabb fel kell ismerniük.
Két politikai innováció volt Magyarországon: a Magyar Gárda és a Nolimpia
De vajon tényleg XXI. századi pártok, és mi különbözteti meg őket a politikai paletta többi részétől?A Momentum elnöke, Fekete-Győr András arról beszélt, hogy még nem magyarázták el, hogy pontosan mi is a XXI. századi gondolat. Ez eszközhasználatban sem fejezhető ki, elvégre Gyurcsány Ferenc is használ XXI. századi eszközöket.
Legkésőbb 2019 őszén?
Mondhatjuk, hogy az önkormányzati választásoknak nagyobb jelentősége lesz, mint a tavaszi országgyűlési választásoknak. Áprilisban nagyon sokan szavaztak úgy a Fideszre, hogy nem is tudtak azonosulni a párttal, rengeteg kritikát megfogalmaztak velük szemben, de nem láttak más irányt, alternatívát.
A jövő évi önkormányzati választások viszont lehetőséget biztosítanak arra, hogy a NER-rel szemben rengeteg városban képezzünk egyensúlyt, de csak akkor, ha megérzik a 21. századi pártok, és a helyben szinte mindenhol jelenlévő hiteles civil erők, hogy meg kell találni az együttműködés lehetőséget.
Sok millió ember érezheti így azt, hogy van alternatíva, van kiút. És nemcsak a hitet tudjuk visszaadni, hanem konkrét ügyekben is sikerülhet eredményeket felmutatni.
Fogalmazhatunk úgy, hogy a NER lebontásának egyik eszköze lehet, ha a civilek felhasználják ezt a lehetséges Jobbik-LMP együttműködést?
Pontosabban, egymást erősítve lépjünk fel. Ha a 21. századi, valós ellenzéki pártok és a helyi civil jelöltek együttműködve az adott közösség számára egy értelmezhető programot kínálnak. Ennek felismerése egy nagyon komoly felelősség valamennyi párt és civil részéről.
Valahogy meg kellene szólítani azt a 2,8 millió szavazót is, aki a Fideszre húzta be az ikszet.
Pontosan, és ez a lényeg. Ehhez viszont egy hiteles, érthető alternatívát kell felmutatni, ami erőt képviselve, koherens programmal és világos jövőképpel szolgál az adott település számára. Akkor van esély a NER megbuktatására, ha jelentősen csökken a Fideszre szavazók száma.
Hogy nézne ki ez a gyakorlatban? Vagy ez még nagyon távoli?
Annyira nem távoli, ha azt nézzük, ha egy sikeres önkormányzati jelöltnek nem két hónappal a választások előtt kell munkába állni. Olyan hibát nem lehet elkövetni még egyszer, mint az országgyűlési választások előtt: kialakulhat együttműködés, de helyi szinten kell közös programot alkotni, bemutatni, és csak hiteles, ismert, beágyazott jelöltekkel.
Ezt ne úgy képzeljék el, hogy kiállnak a pártvezetők, egymásba karolva. Nekik annak a lehetőségét kell megteremteni, hogy az együttműködés minél több helyben megvalósulhasson.
Ugyanakkor egy év múlva már nagyon benne leszünk a kampányban, nincs sok idő. Ezt a fajta koordinációs munkát el kell kezdeni minél előbb, hogy a helyben munkába álló jelölteket minél jobban megismerhessék a közösségek. Fel kell pörgetnünk a tempót, de egész más módon kell ezt az együttműködést elősegíteni, nem úgy, hogy az országos sajtóban a pártvezetők egymásnak diktálnak.
Volt már erről informális egyeztetés?
Még egyszer, ez a folyamat nem lehet egy folyamatosan a médiában megjelenő egyeztetési sorozat, nyilvánosan erről nem is kell beszélni. Az az egyik legfontosabb vállalásom, hogy ennek az együttműködésnek a lehetősége realizálódjon.
A helyhatósági választások előtt azonban még ott van az EP-választás, amelynek Orbán Viktor ígérete szerint az egyetlen témája a migráció lesz. Emlékezetes, Schiffer András elismerte, hogy rosszul mérte fel a migráció kérdésének fontosságát, viszont Ön már egy sokkal sarkosabb véleményt képvisel. A Jobbikról tudható, hogy a kezdetektől elítélte a bevándorlást, és a betelepítési kvótákat, Önök is beleállnak ebbe a témába?
Sőt, én nagyon fontosnak tartom, hogy a migráció legyen az egyik központi témája az EP-választásoknak. Az eddigi EP-választásokon a belpolitikai témák domináltak, és arról szóltak, hogy ki tud jobban mozgósítani. Most viszont valóban európai témákról dönthetünk, úgy mint a migráció, a geopolitikai kérdések, az orosz, és az amerikai befolyás, illetve a biztonságpolitika, és ezt pozitívnak tartom. Egyetértek azzal, hogy a migrációs krízis egy aktuális problémahalmaz.
Sorskérdés, hogy tudunk-e ezzel valamit kezdeni, de az is egy sorskérdés, hogy beszélhetünk őszintén a kiváltó okairól, a klímaváltozásról, az ivóvízhiányról, a mezőgazdasági termelés beszűküléséről, vagy az olyan nagyhatalmi játszmákról, amelyek gyakorlatilag szétvernek államokat.
Ha nem szembesülünk azzal, hogy milyen felelőssége van a nagyhatalmaknak, konkrétan az Egyesült Államoknak, és a nyugat-európai államoknak azokban a konfliktusokban, amelyek generálják ezt a migrációs nyomást, óriási hibát követünk el.
De nem is kell erről beszélni, mert Orbán Viktor már megvédte az országot!
Az mennyiben az ország megvédése, hogy közpénz milliárdokból kitesz óriásplakátokat arról, hogy nem veheted el a magyarok munkáját. Meg odautaztatja ezerszámra a Keleti pályaudvarhoz a menekülteket, ott tartja őket, hogy megmutassa az embereknek, 'én tőlük foglak megvédeni téged'. Orbánék nem megoldani, hanem használni akarják a menekültválságot. Pánikot akar kelteni, hogy aztán megmentőként tetszelegjen. Pedig sokkal nagyobb a probléma, mint amit bármikor elmondott volna erről Orbán Viktor. Hosszútávon óriási krízissel nézhetünk szembe, olyan szintűre duzzadhat a migrációs nyomás, amivel szemben fellépni a jelenlegi eszközökkel esélytelen lesz.
Feltett szándékom, hogy nagyon világosan és kőkeményen beszéljünk ezekről a kérdésekről, hogy értsék meg a magyar emberek, mi forog kockán, és hogy miért az emberek elárulása az, amit az Orbánék elkövetnek azzal, hogy a migrációból hatalomtechnikai kérdést csinálnak.
Láthattuk az alaptörvény-módosításnál is, eszük ágában sincs egy többpárti, konszenzusos megoldás, a megosztottságban érdekeltek.
Hogyan lehet a Fidesztől eltérő módon kommunikálni ebben a kérdésben?
Azt tapasztaltam a fórumokon, hogy döbbenetesen hat az igazság, és annak kifejtése. Ha ennek a munkának mindenhol neki állunk, akkor meglesz eredménye. Pécs volt az egyik választókerület, ahol bukott a kormánypárt. A kampány során Martonfa LMP-s színeiben induló polgármesterével, Bosnyák Andrással be tudtuk mutatni, hogy a bevándorlás kérdésében mennyire hiteltelen a Fidesz.
Amikor 2015-ben a martonfai menekülttáborról döntött az Orbán-kormány, összehívtuk a megyei közgyűlést, és ott minket támadott Mohács fideszes polgármestere azzal, hogy milyen populista az ellenzék, hogy migránsokkal riogat, mikor a délszláv válság idején bebizonyosodott, hogy több ezer menekültet be lehetett fogadni.
Ott még mi voltunk az elítélendő migráns-ellenes ellenzék, a Fidesz pedig a felelősségteljes párt. Látható, ebben a kérdésben is van relevanciája egy közös kommunikációnak, együttműködésnek.
(Fotók: Béli Balázs - Alfahír)