Korábban megírtuk, hogy az álláskeresési ellátásokra szánt összegből már csak egy hónapra elegendő áll rendelkezésre, miután a koronavírus ideje alatt hivatalosan 112 ezer ember vesztette el a munkáját. Dr. Lukács László Györgyöt, jobbikos országgyűlési képviselőt kérdeztük, milyen megoldással kellene a kormánynak ezzel kapcsolatban élnie, illetve miért van az, hogy a gazdasági válság sem generált ekkora kiadásokat. Interjú.
A kormány hat hónap alatt elköltötte a passzív munkaerőpiaci kiadásokra szánt összeg 83,2 százalékát. A 83 milliárd forintból már csak 14 milliárd maradt, ami egy hónapra elegendő összeg.
Világos, hogy újratervezésre van szükség. A nemzeti foglalkoztatási alap egy nyitott alap, így a kormánynak hozzá kell nyúlnia és pótolni kell azokat az összegeket, amik időarányosan túl hamar fogytak el. Ebben a parlamentnek is feladata lesz, hiszen, ehhez a költségvetést is módosítani kell. Ehhez egy rendkívüli parlamenti ülésre lesz szükség, ha ezt szeptemberre módosítani akarják. Másfelől üzenetértékű, hogy a kormány alulméretezte, hogy mégis mennyit kell fizetnie a munkából kiesett magyaroknak ellátásokra. Nem gondolta végig, hogy sokkal több munkahelyet és embert fog érinteni a koronavírus-járvány. Ez is mutatja, hogy a statisztika szerinti 112 ezer körüli munkanélküli helytelen, adat és jóval többen vannak. A Jobbiknak a koronavírus járvány alatt volt erre megoldási indítványa egy olyan munkahelyvédelmi javaslat formájában, amelyben a vállalatok, olyan befizetők, akik nagyadózók, hozzájárulnak egy összeggel a munkavállalók munkahelyének megőrzése érdekében.
Az a segítség, amit a kormány elköltött, nagyobb mértékben álljon rendelkezésre és sokkal gyorsabban jussanak el a dolgozókhoz, pontosan azért hogy meg lehessen akadályozni a munkából való kiesést.
A közzétett államháztartási adatokból jól kivehető, hogy a 2009-es gazdasági válság utáni, nagyobb mértékű munkanélküliség sem generált ekkora kiadásokat. Ez hogy lehetséges?
Úgy fest a mostani válság ez a várakozásoktól eltérően sokkal hosszabb kifutású lesz, mint a 2009-es. A kormány úgy fest nem tanult azokból a hibákból, amelyeket a baloldali kormány követett el a 2006-os, 2008-as pénzügyi válság és annak kezelése során. Nem fordítottak elég figyelmet a munkavállalókra, a legfontosabb szerintem a munkahelyek megvédése, a dolgozók megsegítése lenne. A kormánynak abba az irányba kellene elindulnia, hogy az országon belüli béruniót meg lehessen valósítani, azaz, egyenlő béreket kapjanak legalább azok a személyek, akik az ország keleti felében, Budapesten, vagy akár a nyugati országrészben dolgoznak. Nem lehet, hogy egy ország kettő-háromfelé szakad és hatalmas bérkülönbségek alakulnak ki, mert ezzel nehezítik tovább a munkavállalók helyzetét.