Egyre többen adják el online apróhirdetési oldalakon megunt, feleslegessé vált dolgaikat.
- 2014-ben az internethasználók 72%-a, mintegy 3,4 millió ember értékesített valamilyen ingó vagyontárgyat az interneten keresztül.
- 2015 szeptemberében a legnépszerűbb apróhirdetési oldal 16,7 milliós látogatottságot ért el, a felhasználók átlagosan 10 percet töltöttek az oldalon, 14 oldalletöltéssel.
Apáti István, a Jobbik alelnöke a témában tartott sajtótájékoztatóján elmondta: bizonytalan, ki számíthat bírságra, miután értékesítette valamilyen megunt vagy feleslegessé vált ingóságát az interneten. A szabályozás szerint jövedelem esetén 200 ezer, bevétel esetén 600 ezer forint az az értékhatár, amely után még nem kell adót fizetni. Előfordult azonban, hogy az értékhatárt meg nem haladó értékesítés esetén is 1-1,5 millió forintos bírságot szabott ki az adóhivatal.
A bizonytalanságot az okozza, hogy nincs meghatározva az az összeg sem, ami fölött gazdasági tevékenységnek minősül az online értékesítés, a joggyakorlatban pedig nincs tisztázva az üzletszerűség, a tartósság és a rendszeresség fogalma sem, melyek alapján a NAV már több bírságot is kiszabott. Így nem lehet tudni, mikor indítanak vagy épp mikor szüntetnek meg eljárásokat, de ha
Ön például már négy-öt pulóvert is eladott párszáz forintért, a NAV nagyobb eséllyel gondolhatja, hogy be nem jelentett gazdasági tevékenységet folytat, ami miatt komoly bírság is járhat.
Érdekes esetről számolt be a mai Népszabadság is: a hatóság egy szokásos próbavásárláskor egy tolltartót vett egy férfitól, aki már több tárgyat is eladott az interneten. Bár ezek értéke nyilvánvalóan nem haladta meg a 600 ezer forintot, így adót sem kellett miatta fizetni, a NAV szerint be kellett volna jelentenie a tevékenységét. Hiszen rendszeresen adott-vett, ami már gazdasági tevékenységnek minősül. Az ügy végül az Európai Bíróságig jutott, akik úgy döntöttek, jogos volt a bírság.
Apáti sajtótájékoztatóján úgy vélekedett, Tállai Andrásnak már meg is van az egyik igazán komoly feladata, mégpedig az, hogy a magyar lakosság igen jelentős hányadát érintő online értékesítéssel kapcsolatos adózási kérdésekkel kapcsolatban rendet tegyen. A Jobbik szerette volna, ha a kérdést mielőbb rendezik, ezért országgyűlési határozati javaslatot nyújtott be, ám azt a fideszes többségű gazdasági bizottság napirendre sem vette. Apáti elmondta: részletes közérdekű bejelentést tettek a NAV felé, hogy felhívják a figyelmet a problémára, ám a mai napig nem kaptak választ.