Mark Esper amerikai védelmi miniszter ugyan cáfolta, hogy döntés született volna, egy a Reutershez eljutott levél szerint nem egészen így áll a helyzet. A hírügynökség a dokumentum tartalmára hivatkozva írja, hogy az Egyesült Államok hétfőn értesítette az iraki tisztviselőket arról, hogy felkészülnek a kivonulásra és újrapozicionálják térségbeli erőiket.
Washington az iraki parlament döntésének hatására juthat erre a lépésre. A bagdadi törvényhozás a következő, nem kötelező érvényű javaslatot fogadta el:
Az iraki parlament hazaküldené az országból a külföldi katonákat
Az iraki parlament vasárnap megszavazta az Irakban állomásozó külföldi katonai erők jelenlétének megszüntetését célzó javaslatot. Az indítványban felszólították az iraki kormányt, hogy vessen véget minden külföldi csapat iraki jelenlétének, és biztosítsa, hogy ne használhassák többé Irak légterét, szárazföldi területét, illetve felségvizeit.
A levél címzettje az iraki védelmi minisztérium volt, a Reuters megerősítést kapott iraki oldalról. Arról is szó van, hogy az amerikaiak által vezetett koalíciós erők helikoptereket használhatnak az evakuáláshoz. Bagdad hétfő esti égboltja helikopterektől volt hangos, de nem bizonyított, hogy van összefüggés a lehetséges kivonulás és a forgószárnyasok mozgása között.
Mark Milley amerikai tábornok szerint a levéllel csupán csapataik fokozott mozgására hívták fel a figyelmet. Irakban jelenleg – Bagdad beleegyezésével – ötezer amerikai katona állomásozik az Iszlám Állam elleni katonai szövetség részeként.
A németek vonnak ki katonákat
Szintén a Reuters írja, hogy Heiko Maas külügyminiszter, valamint Annegret Kramp-Karrenbauer honvédelmi tárcavezető bejelentette: az Irakban állomásozó 130 német katona közül 30 főt ideiglenes jelleggel Jordániába és Kuvaitba vezényelnek a biztonsági aggályok miatt.
A kivont fegyveresek Bagdadban és Tadzsiban szolgáltak. Az ország északi részén, Iraki Kurdisztánban – ahol magyar csapatok is vannak – maradnak a németek.
A szlovákok is léptek
Peter Pellegrini kormányfő jelentette be, hogy a feszültség okán mind a hét szlovák katonát más országba vezényelték. Az új állomáshelyről konkrétumokat nem árult el:
Az iraki aktuális helyzetre való tekintettel, amely miatt a NATO kiképző missziója leállítására került sor, a biztonsági előírásokkal összhangban, átmenetileg Irakon kívülre helyeztük át a missziójukat teljesítő hét szlovák katonát.
A kiképző misszió leállításánál aggasztóbb fejlemény, hogy a terrorellenes hadműveleteket is korlátozhatják, ami az Iszlám Államnak jelenthet jót:
Leálltak a terrorellenes hadműveletek, erősödhet az Iszlám Állam
Miután az amerikai légierő célzott, drónról indított csapással megölte Kászim Szulejmánit, az iráni vezetés egyik legbefolyásosabb tagját, valamint Abu Mahdi al-Muhandiszt, a Népi Mozgósítási Erők milicista ernyőszervezet egyik vezetőjét, a térségbeli feszültség fokozódása után a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet számára kedvezően alakulnak az események.
A Magyar Honvédség tegnapi közleménye szerint az Irakban szolgáló 200 fős magyar kontingens továbbra is ellátja feladatait.
Frissítés: információink szerint az Irakban tartózkodó magyarok kivonására is előkészületeket tettek, mind civil, mind katonai oldalon. Utóbbiról Benkő Tibor honvédelmi miniszter is beszélt az M1-en, kifejtve, hogy folyamatosan elemzik a helyzetet és minden eshetőségre felkészülnek, hogy azonnal tudjanak reagálni. Észak-Irakban nemcsak magyar katonák, hanem civilek is dolgoznak, a MOL érdekeltségein keresztül. Ahogy az a honlapjukon olvasható, Erbílben működik az olajtársaság regionális irodája.
Irakban azután vált ismét forróvá a szituáció, hogy az amerikaiak egy dróncsapással végeztek a bagdadi nemzetközi repülőtérnél többek között Kászim Szulejmánival, aki Irán egyik legbefolyásosabb embere volt:
Háború lesz Amerika és Irán között?
Ahogy arról az alfahir.hu is beszámolt, az Egyesült Államok légicsapásokat hajtott végre Bagdadban. Likvidálták Kászim Szulejmáni iráni tábornokot, aki az ország egyik legbefolyásosabb politikai-katonai szereplője volt, a Forradalmi Gárda Kudsz-egységének parancsnoka. Végeztek Abu Mahdi al-Muhandisszal is, aki a Népi Mozgósítási Erők nevű, Irán támogatását élvező ernyőszervezet egyik vezetője volt.