"Korábban távoztak Iránból, és részt vettek a terrorcsoport által Rakkában, illetve Moszulban elkövetett bűncselekményekben" - idézte az IRNA állami hírügynökség a tárca közleményét. "Tavaly augusztusban az Iszlám Állam egyik vezetőjének parancsára visszatértek Iránba, hogy terrortámadásokat hajtsanak végre annak szent városaiban".
A férfiak korábban kicsúsztak az iráni hatóságok kezei közül, amelyek felfedezték és felszámolták szélsőséges csoportjukat.
Szerda reggel öngyilkos merénylők és fegyveresek megtámadták a teheráni parlamentet és a Khomeini-mauzóleumot, legújabb adatok szerint legalább 17 embert meggyilkolva és több mint 40-et megsebesítve. A merényletek elkövetőjeként a szunnita Iszlám Állam jelentkezett, és további támadásokkal fenyegette az iszlám köztársaság síita lakosságát. A dzsihadisták eretnekeknek tartják a síitákat.
Az iráni Forradalmi Gárda Szaúd-Arábiát is kapcsolatba hozta a merényletekkel, ami tovább rontott a regionális hatalmi elsőségért vetélkedő Teherán és Rijád amúgy sem felhőtlen viszonyán.
A hírszerzési tárca közleményében ugyan nem vádolta meg közvetlenül a sivatagi királyságot, de azt írta: a meggyilkolt támadók "régóta kapcsolatokat ápoltak vahhábita körökkel". A vahhábizmus a szunnita iszlám egyik ultrakonzervatív ága, amely Szaúd-Arábiában széles körben népszerű.
Az iráni hírszerzési minisztérium elmondta, hogy további gyanúsítottakat vett őrizetbe a támadások miatt csütörtökön. Szerdán hat iráni állampolgárt, köztük egy nőt fogtak el.
A síita Irán a damaszkuszi rezsimet támogatja a szíriai konfliktusban a felkelőkkel és az Iszlám Állam dzsihadistáival szemben. Teherán az iraki kormánynak is segítséget nyújt a szélsőségesek elleni harcban. Az iráni hatóságok az elmúlt években többször számoltak be arról, hogy nagyvárosok ellen merényleteket tervező terroristákat vettek őrizetbe.