A parlamentben lezajlott az iskolaőr intézményének bevezetéséről szóló előterjesztés általános vitája. A kormánypárti képviselők és az ellenzék abban egyetértett, hogy sürgősen tenni kell valamit az iskolai erőszak elharapózása ellen, de nem minden frakció nevezte jó döntésnek, hogy ezt nyugdíjas rendőröknek kellene megoldani.
A kormány szerint az iskolaőr egyfajta megelőző intézkedés
Az előterjesztő Maruzsa Zoltán Viktor, az EMMI köznevelésért felelős államtitkára szerint a kormány célja a megelőzés, illetve szélsőséges szituációk esetében a gyors és hatékony fellépés lehetőségének biztosítása.
A tervezet alapján, az iskolaőrség külön rendészeti szervként, a rendőrség irányítása alatt jön majd létre. Tagjai többnyire nyugdíjas rendőrök lesznek, akik 2020. szeptember 1-jétől teljesíthetnek szolgálatot 500 köznevelési és szakképzési intézményben, de csak ott, ahol ezt az érintett iskola vezetése igényli.
Az államtitkár szerint az iskolaőrök jelenléte erősíti a tanárok és a tanulók biztonságérzetét és visszatartó erőt jelenthet a bántalmazóknak.
12 éves kortól már büntethető lesz az iskolai agresszió
A törvényjavaslat alapján a hivatalos személy, a közfeladatot ellátó személy, valamint a támogatóik elleni erőszak esetében már 12 éves kortól büntethetők lesznek az elkövetők. Az indítvány lehetőséget ad arra is, hogy ha a fiatalkorú felelősségét a bíróság megállapítja, akkor a bűnügyi költség a szülőt terhelje, és ha a bíróság nem szab ki szabadságvesztést, akkor a gyermek után járó családtámogatási ellátás, egy évre felfüggesztésre kerül.
Horváth László, a Fidesz képviselőcsoportjából arra hívta fel a figyelmet, hogy a társadalom széles körében egyetértés van az iskolai erőszak elutasításában és abban is, hogy a tanároknak és a diákoknak joguk van az emberi méltóságuk tiszteletben tartásához és a biztonsághoz.
A kormánypárti politikus jelezte azt is, hogy a társadalom gyorsan reagál az iskolai erőszakra és aki teheti, menekül az érintett iskolából.
A Jobbik fenntartásokkal, de támogatja a javaslatot
Ander Balázs, a Jobbik-frakció képviselője ugyanakkor felidézte, hogy az iskolai erőszak problémáját már jóval korábban kellett volna kezelni és akkor most nem lenne szükség ilyen drasztikus megoldásokra. A Jobbik felszólalója szerint a családok és az egyén felelőssége szintén megkerülhetetlen.
Kitért a szakképző iskolák helyzetére, amelyek szerinte elgettósodnak és ezekben a hátrányos helyzetű diákok aránya 17 százalék, ami tízszerese a gimnáziumi szintnek.
Ander Balázs arra a tényre is rámutatott, hogy a cigány fiatalok kétharmada is a szakképzőkben tanul, szüleik végzettsége azonban 80 százalékban csak általános iskolai. A Jobbik képviselője ezért úgy látja, ez a „bikulturális” szocializáció feladja a leckét a pedagógusoknak, aminek egyik eredménye most az, hogy iskolaőrséget kell bevezetni.
A DK szerint felháborító, elhibázott és téves a törvényjavaslat
Arató Gergely felszólalását azzal kezdte, hogy az erőszaknak nincs helye az iskolában, ugyanakkor a törvényjavaslat szerinte nem oldja meg az iskolai erőszak problémáját, sőt súlyosbítani fogja azt, mert még mélyebb árkot ás a család és az iskola közé.
Azt mondta, nem értenek egyet azzal, hogy a törvényjavaslat eleve természetesnek veszi, hogy vannak olyan iskolák, ahol már nem lehet nevelni, ezért elrettentőként odaküldenek egy félig-meddig rendőrt. Szerinte a kormány elmúlt tíz év család- és szociálpolitikája felelős a kialakult helyzetért, mert a szegényebb családok nehezebb helyzetbe kerültek és ez az oktatási rendszerben is megjelenik.
Az LMP szerint kérdéses, hogy erőszakra erőszak a jó válasz
Hohn Krisztina azt mondta, a javaslatban félelmet keltő a kényszerítő eszközök felsorolása és aggodalomra ad okot, hogy valóban a megfelelő beavatkozásra kerül-e majd sor. Úgy vélte, a konfliktuskezelésre nagyobb hangsúlyt kellene helyezni, mert sokszor az erőszakos gyermek maga is áldozat.
Az érdekképviseletek nem támogatják az iskolaőrség létrehozását
A Pedagógus Szakszervezet (PSZ) az iskolai agresszió megfékezésére a megelőzést, az ezt segítő szakemberek alkalmazását tartja leghatékonyabbnak, ezért elutasítják az iskolaőrség létrehozására tett törvényjavaslatot.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) nem ért egyet az intézményi erőszakra adott válasz ennyire leegyszerűsítő módjával. A PDSZ szerint az iskolaőr beavatkozása a nevelésbe nem lehet több tüneti kezelésnél, amit elképzelhető, hogy azonnali megoldásként él majd meg az érintettek egy része, de ha nem tesznek mellé komplex, preventív megoldási lehetőségeket, hatásuk csak ideiglenes lehet.