Isztambul első kurgánja

Isztambul európai részén, a trákiai oldalon, Rodostó irányában került sor a különleges sír feltárására. Előzetes vizsgálat alapján a korát körülbelül 5000 évesre becsülték. Ilyen régi sírt még nem találtak a mai Törökország területén.

Egy hasonló sír részletére 1980-ban már ráakadtak Kirklareliben, Asilbejli faluban, Törökország trákiai részén. A térségben hasonló temetkezést eddig csak az ókori Trákia területén (ma: Bulgária) tártak fel. Az ásatást vezető Mehmet Özdogan elmondta, hogy nagyon sok ősi temetkezőhelyet megrongáltak, vagy el is pusztítottak, főleg mezőgazdasági tevékenység következtében. A török szakemberek megkezdték a sír darabjaira szedését, hogy elszállítsák és a múzeumban közszemlére tegyék a ritka és értékes leletet a trák és isztambuli leleteket bemutató kiállításon.

Új elmélet kora

A sír a bronzkorból maradt meg, ami jóval korábbi, mint a trákiai területen talált kurgánsírok. Eddig úgy vélték a szakemberek, hogy a kurgánok északról terjedtek dél felé, de a nagyon ritka és különleges felfedezés révén álláspontjukon változtathatnak.

Szent hely

A kurgán egy kör alakú dombszerű temetkezési hely, amelyet egy gödörsír felé emeltek. A legismertebb kurgánsírok a mai Oroszország területén találhatók. A kutatók szerint onnan terjedtek szét a szélrózsa minden irányába a Kr. e. 3. évezred folyamán. Ez a típusú temetkezés szentnek számít a török és a mongol népek számára.

A most megtalált sír kör alakú és lapos kövekkel rakták ki a szélét hat méter szélességben, a benne lévő sír kialakítása azonban négyszög alakú. A sír belsejében nagyon sokszor voltak mellékletek: kerámiák, ló csontvázak, és emberi csontok is. A jelenlegi sírban kőlapra fektetett csontváz feküdt.

Utódai ajándékokkal halmozták el, a legkülönlegesebb ajándék egy nyílhegy volt, amely azt jelképezte, hogy egy jelentős harcos vagy parancsnok feküdt a sírban. Mellette még kerámiák is hevertek.