A lépésre két évvel azután került sor, hogy az észak-európai országban euroszkeptikus, jobbközép kormány került hatalomra, amely ígéretet tett arra, hogy leállítja a 2009-ben elindított csatlakozási folyamatot. Gunnar Bragi Sveinsson izlandi külügyminiszter közleménye szerint a döntésről Reykjavik értesítette az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Lettországot, amely pedig tájékoztatta erről az Európai Bizottságot.
Izland 2009-ben egy baloldali kormány idején adta be csatlakozási kérelmét, egy olyan időszakban, amikor a 2008-as gazdasági világválság súlyosan megtépázta az országot, bankrendszere összeomlott, fizetőeszköze, az izlandi korona pedig értékének majdnem felét elveszítette.
A halászatról is vitáztak
A korábban Európa leggyorsabban fejlődő országai közé tartozó Izland lakosai számára mindez vonzó perspektívaként tűntette fel az eurózónához való csatlakozást. A halászati kvóták kényes kérdése azonban az integráció akadályává vált, bár a kérdés formálisan sohasem vetődött fel a csatlakozási tárgyalásokon.
A jobboldal intett be az EU-nak
Amikor 2013-ban a centrista Haladó Párt és a jobboldali Függetlenségi Párt jutott hatalomra, a Sigmundur David Gunnlaugsson vezette kormány felfüggesztette a Brüsszellel folytatott tárgyalásokat, bár visszakozott attól a kampányígérettől, hogy népszavazásra terjesztik a csatlakozás kérdését. Igaz, a közvélemény-kutatások az utóbbi időben az uniós csatlakozással szembeni elutasítás növekedését mutatták.
Izland most azt hangoztatja, hogy „szoros kapcsolatokat és együttműködést” akar az EU-val. Az Atlanti-óceán északi részén található szigetország már tagja a belső határokat átjárhatóvá tévő schengeni övezetnek és az Európai Gazdasági Térségnek (EGT) is.