Néhány napja jelentette be Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, hogy hat olyan arab országgal tartanak fent kapcsolatot, amelyekkel korábban ellenséges viszonyban álltak. Ezt sokáig igyekeztek titokban tartani, de aki figyelte a jeleket, annak nem volt újdonság.
Másfél évvel ezelőtt az izraeli miniszterelnök a külügyi tárca dolgozói előtt is büszkélkedett azzal, hogy még soha nem volt olyan jó a kapcsolatuk az Öböl-menti arab államokkal, mint jelenleg. Varsóban pedig közös konferencián is részt vett Netanjahu és az érintett államok vezetése idén februárban.
Mint Netanjahu elmondta, a kapcsolatok részletei többségében titokban vannak tartva, ezekről a közvélemény nem értesül. A konferencián az Egyesült Arab Emirátusokat, Bahreint, Katart, Ománt és Jement külügyminiszterek, Szaúd-Arábiát pedig külkapcsolatokért felelős államminiszter képviselte. A Libanon és Palesztina által bojkottált konferencián az Öböl-menti országok közé tartozó Kuvait külügyminiszter-helyettesi szinten vett részt – írja az orientalista.hu szakportál.
Izrael és Szaúd-Arábia egy térfélre került Barack Obama elnöksége idején is, hiszen az amerikai elnök enyhítette az Egyesült Államok és Irán közötti problémás viszonyt, és Szíriában is visszafogott volt. A szíriai felfordulás miatt pedig Izrael nem hullajtott könnyeket, és a szaúdiak is örültek volna egy határozottabb amerikai fellépésnek. Már csak azért is, mert a síita és alavita kormány orosz és iráni támogatással végül csak erőre kapott.
Jordánia és Egyiptom kapcsolata jóval régebben ki lett pipálva, velük ugyanis Izrael már békét kötött. Az Egyesült Államok pedig ennek a két arab államnak adja a legnagyobb mértékű katonai támogatást Irak, Izrael és Afganisztán után. Az ománi szultán egyenesen odáig ment, hogy kijelentette: ideje elismerni Izrael létét. Ezek pedig elég jelentős szavak a Közel-Keleten egy arab vezetőtől.
Donald Trump változtatott Obama politikáján, hiszen első hivatalos külföldi útja a szaúdi fővárosba vezetett, majd onnan egyenesen Tel-Avivba repült. Persze rögtön Netanjahu után találkozott a palesztin elnökkel is, ha már arra járt. Érdekesség, hogy a magyar diplomácia is követi az amerikai változásokat, hiszen Obama idején felélénkültek a magyar-iráni kapcsolatok, most pedig Jeruzsálemben nyitottunk gazdasági képviseletet.
Az amerikai és öböl-menti lépéseket aggodalommal tekintik a palesztin vezetők, valamint a síita vezetésű államok.
Hivatalos izraeli képviselet azonban csak az Egyesült Arab Emirátusokban van, de az is energetikai szakdiplomáciával foglalkozik. A Wikileaks adatai szerint azonban a titkos diplomácia rutinjellegű Izrael és az Emirátusok (vélhetően más öböl-mentiekhez hasonlóan) között.
Katar és Omán kicsit kilóg a sorból, hiszen mindkét állam normális kapcsolatokat tart fent Iránnal. A szaúdiak és társaik pedig a közelmúltban blokád alá vonták Katart, és egyes hírek szerint a katonai beavatkozás is napirenden volt. Katart akkor az iráni és török segítség mentette meg az összeomlástól. Ennek ellenére mindkét állam demonstrálja, hogy jó viszonyra törekszik Izraellel és az Egyesült Államokkal is.
A Guardian szakértője szerint a háttérben fontos szerepet játszott a Moszad, a szaúdi Bandar Bin Szultán herceg (akit a Bush-kormányzattal való kiváló viszonya miatt „Bandar Bush”-nak is neveznek), és egykori washingtoni nagykövet, valamint a jordán hírszerzés vezetője. Bandar Bush jelenleg a jordán király tanácsadója. Ez a társaság a jordániai Akaba kikötővárosban megbeszélést is folytatott.
Közben az üzletelés is szépen halad, hiszen
Izrael és az öböl-menti államok közötti kereskedelem becslések szerint évente 1 milliárd dollárt tesz ki, bár hivatalos adatok nincsenek.
Elsősorban fejlett ipari, technikai és kémiai termékekről van szó, valamint gyémántról. Az Emirátusok határkerítéseit és megfigyelőrendszereit is izraeli cég szállítja, ahogyan az olajföldek hasonló eszközeit is – derül ki a Guardian cikkéből. Dél-Afrikán keresztül katonai drónokat is eladnak az izraeliek Szaúd-Arábiába.
Friss hír továbbá, hogy Donald Trump szerint el kell ismerni Izrael szuverenitását a Golán-fennsík felett, amelyet a zsidó állam Szíriától foglalt el 1967-ben, és azóta is megszállás alatt tartja, sőt azt is korlátozza, hogy a közelében milyen katonák állomásozhatnak.