Az öt méter magas betonelemeket a hivatalos magyarázat szerint a szeptember közepe óta tartó erőszakhullám megtörését célzó "biztonsági intézkedéseik" részeként kezdte el kihelyezni a rendőrség vasárnap délután Jeruzsálem Dzsabel Mukaber nevű arab és Armón Hanacív nevű zsidó lakónegyede közé, a két városrészt elválasztó közútra.
A következő napokban elkészülő, "ideiglenes rendőrségi zárópont" feliratú blokkokból épülő háromszáz méter hosszú fal feladata a rendőri közlés szerint az, hogy megakadályozza, hogy kövekkel és Molotov-koktélokkal dobálják meg az úton elhaladó autókat és az Armón Hanacívban lévő házakat.
A Háárec című újság hétfői számának a rendőrség képviselői elmondták, hogy a betonelemek igény szerint elmozdíthatóak, a városházán pedig azt hangsúlyozták, hogy "csak ideiglenesen emeltek" falat, mert az elmúlt hetek több merénylője is ebből az arab negyedből indult útnak és számos alkalommal dobtak onnan köveket és Molotov-koktélokat a szomszédos zsidó részekre.
A Háárec szerint az új, Jeruzsálemen belül épülő elválasztó fal fontos szimbolikus jelentéssel bír, mert a jelenlegi izraeli kormánynak a város egységét hangoztató hivatalos nyilatkozataival ellentétben
gyakorlatilag a város kettéosztásának kezdetét jelenti.
A készülő ideiglenes fal mellett tizenegy állandó útelzáró pontot is elhelyeztek a város arabok lakta lakónegyedeinek útvonalain, és számos ellenőrző pontot állítottak fel a többi úton haladó járművek átvizsgálására is. A kiterjedt ellenőrzések miatt gyakran órákig kell várakozni a város nyugati felébe jutáshoz.
Izrael 1967-ben, a hatnapos háború során szállta meg Jeruzsálem keleti felét benne az óvárossal, ahol számos zsidó lakónegyedet hozott létre, amelyek az évtizedek során összenőttek, közvetlen szomszédságba kerültek a mellettük lévő arab lakónegyedekkel. Emellett néhány szélsőséges zsidó csoport enklávékat kialakítva az arab negyedeken belül telepedett le, ami szinte lehetetlenné teszi a zsidó és az arab lakosság területi különválasztását, a város kettéosztását.
Jeruzsálem 850 ezer fős lakosságának 37 százaléka arab. Ők
nem rendelkeznek teljes körű izraeli állampolgársággal,
a parlamenti választásokon nem, viszont a helyi önkormányzati voksoláson szavazhatnak, és részesülnek az izraeli szociális ellátásból.
A most felhúzott beton akadály nem az első fal, amit Izrael épít. 2002 óta
több mint 400 km hosszú falat emeltek Ciszjordániában,
amely ráadásul még csak nem is követi a Palesztin Hatóság határát, nyomvonalát az izraeli hadsereg önkényesen jelölte ki.
John Kerry amerikai külügyminiszter a szokásos erélyes módon tiltakozott az újabb egyoldalú izraeli lépéssel szemben. Felszívta magát, feltűrte az ingujját, összevonta szemöldökét, és
a fokozódó erőszak megfékezésére szólította fel Izraelt és a palesztinokat.
Ennyi. Tessék tovább haladni, nincs itt semmi látnivaló....