Az állam és a lakosok is fizettek a csatornázásért, mégsem kapták még vissza a pénzüket

Mikor kapják vissza a jánoshalmiak a csatornázásra befizetett összeget?

A Bács-Kiskun megyében található Jánoshalma az ország és Európa egyik legszegényebb régiójába tartozó település. Az emberek többsége hónapról hónapra él, így már a kisebb hirtelen felmerülő kiadások is mindennapi megélhetésüket veszélyeztetik.

Mikor csatornázás vette kezdetét a majd kilencezer főt számláló településen, ahogy az a rendszerváltás óta gyakorlattá vált, a lakosoktól beszedték az ingatlanonkénti önerőt. Jelen esetben 260 ezer forintot. Ha a tavalyi kereseteket nézzük, akkor ez valamivel több mint három havi minimálbér összege, amit a szegény településen a lakók nagy része tartalékok híján csak nehézségek és lemondások árán tudott kigazdálkodni. A szóban forgó összeg tehát nem a gyarapodó számláról hiányzott, hanem a napi élelmiszerekre, gyógyszerekre, vagy épp a téli tüzelőre ment volna el. Ráadásul a 260 ezer forint mellett többen a végrehajtás költségeit is kénytelenek voltak megfizetni. Mivel ez az összeg adó módján behajtható, esélyük sem volt a visszakozásra.

Önmagában már ez is szomorúan festi le a dél-alföldi mindennapokat, de a történet tovább folytatódik azzal, hogy a lakosságnak minden bizonnyal be sem kellett volna fizetnie ezt az összeget, legalábbis a végelszámolásnál a nagy részét vissza kellene kapniuk.

Jánoshalmán a lakosságot azért kellett bevonni a kivitelezés költségeinek fedezésébe, mivel állami támogatást nem kaptak, az Európai Uniótól kapott pályázati pénz pedig nem fedezte teljes egészében a projektet. Idő közben azonban a kormány mégis kiegészítő támogatással segítette a beruházást.

"Ezáltal az eredetileg kiszámított lakossági hozzájárulásnak csak a töredékére lehetett szükség, hiszen 550 millió forint helyett csak 180 milliót kellett a lakosoknak megfizetni"

- hangsúlyozta Farkas Gergely, a terület jobbikos országgyűlési képviselője egy novemberi parlamenti felszólalásában.

Ez tehát azt jelenti, hogy a beszedett 260 ezer forint helyett csak annak töredékét kellett volna befizetni ingatlanonként. A különbözetet azonban nehezen követelik vissza az érintettek, még akkor is, ha már a beruházás véget ért, és az azt végző víziközmű társulat már elszámolás alatt áll.

Míg a víziközmű társulatnak nem volt gond, hogy a lakosok fizetési kötelezettségét számon kérje, most annál nagyobb problémát okoz a lakosságnak, hogy a társulattal tegye ugyanezt. Többszöri felszólítás után, az elszámolási értesítők csak az elmúlt héten kezdtek szállingózni az érintettekhez, akik arra panaszkodtak, hogy a kézhez kapott levélben a pontos adatok nem kerültek részletezésre.

"Semmilyen részletet nem tartalmaz a beruházás költségeiről és arról, hogy mire nyújtott fedezetet a lakossági önerőként befizetett, úgynevezett érdekeltségi hozzájárulás"

- mondja Farkas Gergely, aki a visszásság miatt a hasonló ügyekkel évek óta foglalkozó Hegedűs Lórántnével közérdekű adatigényléssel fordult az illetékes hatóság felé, hogy kiderítsék a jánoshalmiaknak meddig kell várniuk a pénzükre, vagy egyáltalán valaha visszakaphatják-e a befizetett és a felhasznált összeg különbözetét.

A hatóságok viselkedése azonban csak még gyanúsabbá teszi a történetet. Míg korábban hasonló adatigénylésekhez a képviselők ingyen, vagy minimális összeg fejében juthattak hozzá, most 137 ezer forintot kellett volna fizetniük azért, hogy rendelkezésükre bocsássák a beruházásról készült dokumentumokat.

Ezután írásbeli kérdéssel fordultak az illetékes miniszterhez, hogy megkapják a kért adatokat, ám tőle sem kaptak érdemi választ.

"Elgondolkodtató, hogy miért nem akarják tisztázni a beruházás körül felmerült kérdéseket"

- mondja Farkas Gergely egy, a jánoshalmiaknak készült videójában, amiben Hegedűs Lórántné biztosította a lakosokat, hogy nem hagyják veszni az ügyet.

Legközelebbi állomásuk a kormányhivatal lesz, mivel 2018-tól a kormányhivatalok feladata, hogy hatósági ellenőrzés eljárásának keretében vizsgálják a víziközmű társulatok működését. A képviselők a következőket kérik a hivataltól:

  • A társulat alakuló közgyűlésén és az azt követő taggyűléseken a résztvevő küldöttek képviseleti jogosultságának az igazolását, hogy megtudják valóban szabályosan működött-e a társulat
  • Az érdekeltségi hozzájárulás megállapítását és annak esetlegesen szükségessé váló módosítását, tekintettel a pályázattámogatás intenzitásának a növekedésére és az állami önerő támogatásra
  • Annak vizsgálatát, hogy az elszámolási eljárásnak a vízgazdálkodási társulásokról szóló kormányrendeletben megfogalmazott rendjének betartása bekövetkezett-e
  • Valamint, hogy intézkedjen a tagok által befizetett hozzájárulások egészének vagy egy részének a visszafizetéséről

Mivel a víziközmű társulatok működése óvatosabb megfogalmazások szerint etikátlan, durvábbak szerint pedig egyenesen jogszerűtlen, a képviselők a kormányhivataloktól várják, hogy rendet tegyenek működésükben. Ahogy írásbeli kérdésükben fogalmaznak, már csak azért is mivel a lakossági önrész felhasználásával történő KEOP-beruházások esetén a kedvezményezett önkormányzatok és a társberuházó víziközmű társulatok egyáltalán nem, vagy csak felületes módon számolnak be az ingatlanonként beszedett érdekeltségi hozzájárulásokkal, ezzel pedig az eu-s forrásokkal történő gazdálkodás megítélésére is negatív hatással vannak.