Jean-Claude Juncker szerint minden egyes tagországban jól érezhető, hogy Európa új lendületet vett, az EU gazdasági növekedése az utóbbi időben az Egyesült Államok bővülését is meghaladja. Hozzátette: a munkanélküliség kilenc éve nem volt ilyen alacsony, nyolcmillió új munkahely jött létre, és így ma 235 millióan dolgoznak az Európai Unióban, ami példa nélküli.
Úton a közös pénzügyi politika felé?
Arról is beszélt, hogy közös valutaalapot, valamint gazdasági és pénzügyminiszteri posztot kellene létrehozni a belső piac megerősítése, az integráció mélyítése érdekében. Utóbbi tisztséget a bizottság egyik tagja is betölthetné, aki egyben az eurócsoport elnöke is lenne.
Juncker kiemelte: támogatja a páneurópai pártlisták létrehozását a következő EP-választáson, az eurót használó tagországok külön közös parlamentjének létrehozására vonatkozó javaslatokat azonban nem tartja "túl izgalmasnak".
Azt mondta: arra fogja kérni a tagállami vezetőket, hogy hagyják jóvá a szabadkereskedelmi tárgyalások megkezdését Ausztráliával és Új-Zélanddal, és ezen egyeztetéseket a bizottság mandátumának végéig, 2019-ig le szeretné zárni. Mint mondta, cél az is, hogy Mexikóval és a dél-amerikai közös piac, a Mercosur országaival még idén megállapodásra jussanak.
Az EU-ban "nem lehetnek másodrangú állampolgárok"
Az Európai Bizottság elnöke kijelentette, hogy meg kell teremteni az egyenlőség unióját, amelynek
tagjai egyenlők a méretüktől és a földrajzi helyzetüktől függetlenül, nem lehetnek másodrangú állampolgárok.
"Európának egyszerre kell lélegeznie a tüdeje keleti és nyugati felével, máskülönben a kontinens légszomjat kap"
– közölte. Jean-Claude Juncker ezzel lényegében a kétsebességes Európai Unió ellen foglalt állást.
Juncker élelmiszerminőségben is egyenlőséget akar
Elfogadhatatlannak nevezte az élelmiszerek eltérő minőségét az EU-n belül, leszögezte:
nem engedhető meg, hogy egyes vállalatok ugyanolyan márkanév alatt rosszabb minőségű termékeket forgalmaznak a közép- és kelet-európai piacokon, mint Nyugat-Európában.
Ehhez hozzátette, hogy a nemzeti hatóságokat megfelelő jogosítványokkal kell ellátni.
Azt is javasolta, hogy az egyenlőség jegyében hozzanak létre új felügyeleti hatóságot a kiküldött munkavállalók jogainak garantálására, Romániát és Bulgáriát pedig vegyék fel a schengeni térségbe.
Jucker közös fellépést sürgetett az EU határainak megvédése érdekében
"Európa a szolidaritás kontinense, és az is marad, amely befogadja az üldözötteket, az illegális bevándorlást azonban meg kell fékezni, szabályozott mederbe kell terelni a migrációt"
- hangoztatta Juncker. Ugyanakkor megjegyezte: a külső határok védelme például sokkal hatékonyabb, mint korábban. Leszögezte: a határvédelem felelősségét az EU külső határain fekvő tagállamok nem viselhetik egyedül.
Állítása szerint a bizottság hamarosan új javaslatokkal fog előállni a gazdasági bevándorlók visszaküldésének felgyorsítására, de javítani kell a menekültek helyzetét a líbiai táborokban, és nagyobb szolidaritást kell vállalni Afrikával.
"Aki nem kompromisszumkész, az nem Európa-képes"
Vélhetően a kvótaperben született eredményre utalva Juncker megemlítette: a tagállamok mindig kötelesek végrehajtani az Európai Bíróság jogerős ítéleteit, az alapjogok csorbulásával jár, amennyiben ez nem így történik.
"Aki nem kompromisszumkész, az nem képes a demokráciára és nem Európa-képes"
- mondta.
Felszólalásában a bizottság elnöke röviden az Egyesült Királyság uniós kiválásának kérdését is érintette: Európa sajnálja a britek kilépését, de a "Brexit nem minden és nem Európa jövője".