A tanulmány nem nyilvános besorolást kapott, és a fejléc szerint a kormány elé nem is került, de az mfor.hu szerint a miniszterek olvasták. A lap által összegzett legfontosabb megállapítások az alábbiak:
1. A középfokú oktatásban részt vevő tanulók létszáma folyamatosan csökken a nappali rendszerű képzésben: az elmúlt 5 év alatt közel 120 ezerrel kevesebben ülnek iskolapadban.
2. Míg a szakközépiskolák legnagyobb gondja az, hogy kevesen jelentkeznek a képzéseikre, addig a szakgimnáziumokban a sikeresen vizsgázók számának visszaesése jelent gondot.
3. Nem mutatkozik a hiány-szakképesítési rendszerben az ösztöndíjak kedvező hatása, vagyis nem lesz több tanuló a kiemelten kezelt szakmák esetében.
4. Legutóbb 11 éve volt annyira magas a korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon, mint 2016-ban.
5. Félő, hogy nem tudjuk teljesíteni az Európa 2020 stratégiábai célkitűzést, miközben az EU egésze hatalmas előrelépést ért el az elmúlt években.
6. Vészesen fogy a negyven évesnél fiatalabb pedagógusi kar, egyre kevesebben maradnak a pályán.
7. Több, mint a duplájára nőtt az elmúlt öt évben a 60-64 évesek korcsoportjába tartozó pedagógusok létszáma.
A jelentés készítői a szakközépiskolásoknál a családok hátrányos társadalmi-gazdasági státuszára vezetik vissza a folyamatot.
Az mfor.hu azt írja: nagyon súlyos állapotokra utal a jelentés készítői szerint, hogy a tanulók jelentős részének alapképességei és tudása nem éri el a szakképzési elvárásokat, ezért hamar kibuknak az intézményből.
„A teljes 15 éves korosztály mintegy negyede alapvető elszámolási és szövegértési problémákkal küzd, gyakorlatilag funkcionális analfabétának tekinthetőek, így szakmai készségeik megfelelő fejlesztése sem lehetséges a megfelelő mértékben”
- fogalmaz a jelentés. Az is döbbenetes adat, hogy míg a szakközépiskolákban alig 1 százalékkal, addig a szakgimnáziumokban 9,1 százalékkal esett vissza a sikeresen vizsgázók száma.
Az is kiolvasható jelentésből, hogy az alapkészségek szintje a szakközépiskolában tanulók, illetve a már kikerült felnőttek esetében a legkritikusabb, ami már rövidtávon is veszélyezteti az ország munkaerő-állománya meghatározó szegmensének foglalkoztathatóságát.