Ander Balázs, a Jobbik-Konzervatívok vezérszónoka a bérek közti különbségek érzékeltetésére mutatott rá a parlamentben szerdán.

Az egy órára jutó átlagos bérköltség Magyarországon alig haladja meg a 10 eurót, szemben az uniós 30 euró körüli átlaggal

- hívta fel a figyelmet a súlyos különbségre, amikor az EU-s minimálbérről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetéséről és a munkavédelmi törvény módosításáról szóló előterjesztés általános vitája zajlott.

A jobbikos országgyűlési képviselő, alelnök megjegyezte: a törvényjavaslatnak azon részével, hogy a minimálbér megállapítása transzparensebben történjen, egyet tud érteni, később pedig felszólalt a vendégmunkások hazai foglalkoztatása ellen.

Sérelmezte Ander azt is, hogy a külföldről importált dolgozók elveszik a magyarok munkáját, többüket ki is rúgták emiatt az elmúlt hónapok hírei alapján.

A magyar kkv-szektor kellene támogatni

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik másik vezérszónoka és alelnöke különböző foglalkozások magyar, brit és német béradatait hasonlította össze a nyugati bérszínvonalhoz való felzárkózás elmaradásának példájaként. Kiemelte, hogy

nem látni, az Orbán-kormánynak mi a koncepciója a normális bérek elérése érdekében.

Az európai uniós kohéziós forrásokat megfelelő tárgyalások után a magyarok béreinek támogatására lehetne fordítani - jelentette ki Z. Kárpát, majd hozzátette:

a magyar bérek kétharmadát nem a multicégek, hanem a kis- és középvállalkozások adják, ezért őket kellene támogatni.

A GDP önmagában nem a jóllétet jelzi

Ezután a jobbikos Ander Balázs a baloldalról és a kormányoldalról szólva is elmondta, hogy a bérvisszafogás neoliberális eszméjét képviselik, ezzel elárulva a magyar munkavállalókat. Felhívta a figyelmet a magyar és a nyugat-európai országok közötti hatalmas bérszakadékra, és az európai tagállamok közötti bérunió megvalósítását szorgalmazta. Arra várt választ, mennyi "migránsmunkás", vagyis vendégmunkás van Somogy vármegyében jelenleg.

Fónagy János államtitkár a jobbikos felvetésre reagálva közölte: Somogyban mintegy 2200 harmadik országbeli kapott munkavállalási engedélyt 2024 áprilisáig.

Később Z. Kárpát Dániel a Fideszen, illetve a kormányoldalon neoliberális hozzáállását kérte számon annak kapcsán, hogy folyamatosan csak a GDP-adatokra hivatkoznak.

A Jobbik politikusa szerint ugyanis a GDP növekedése önmagában nem mutatja a polgárok valós jóllétét.

(Címlapkép: Sándor Zoltán/Alfahír)