Az MSZP után a Fidesz is arcul csapta a külföldön élő magyarokat, hiszen a kormány továbbra sem hajlandó változtatni a jelenlegi, külföldön élő magyarokat súlyosan diszkrimináló, választási eljárásról szóló törvényen – mutatott rá Bencsik János a néppárti ellenzék egyik nemzetpolitikusa, aki a kérdésben tartott ötpártinak indult egyeztetést a közösségi médiában kommentálta.
A Jobbik célja az volt, hogy a magyar országgyűlés ténylegesen össznemzeti legyen, ne csak a határon túli magyaroknak biztosítsa a szavazati jogot, pontosabban azt, hogy a szavazati jogot érdemben is gyakorolni lehessen, hanem az immáron több százezer külföldön munkát vállalt magyarnak is – mondta el Dúró Dóra, a Jobbik frakcióvezető-helyettese az esemény utáni sajtótájékoztatón. A néppárti ellenzék politikusa arra emlékeztetett, hogy jelenleg az az abszurd helyzet állt elő, hogy
ha Londonban egy albérletben lakik egy magyarországi és egy határon túli magyar, akkor levélben csak a határon túli szavazhat, a magyarországi lakcímmel rendelkező magyarnak erre nincs lehetősége.
A Jobbik azt szeretné elérni, hogy azok akik nagyrészt külföldön dolgoznak érdemben tudjanak élni a szavazati jogukkal, ne kelljen esetenként több száz kilométert utazniuk a legközelebbi kijelölt külképviseletre. Dúró szerint a magyar országgyűlés a jogszabály-módosítással a kényszerből külföldre került magyaroknak azt üzenné, hogy Magyarország továbbra is számít rájuk és hazatérésükre. Ezzel szemben a jogszabály-módosítás elmaradása arra ösztönözheti a levélszavazásból kirekesztett külföldre kényszerült magyar munkavállalókat, hogy szüntessék meg magyarországi állandó lakcímüket és jelentkezzenek be külföldön ezáltal lehetőséget nyerve a levélszavazásra.
A legnagyobb ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese okfejtése szerint ez az út azért nem a helyes megoldás, mert szerinte nem kevesebb, hanem minél több érzelmi és jogi kapocs kellene a külföldi magyarok és Magyarország között, azért hogy továbbra is kötődjenek a szülőhazájukhoz.
Dúró elmondta, hogy az MSZP-t annyira sem érdekelte a külföldön rekedtek törvény előtti egyenlősége, hogy elmenjen a Jobbik által kezdeményezett ötpárti egyeztetésre, hozzátette, hogy a Fidesz elment ugyan az ülésre, de teljesen elutasította a néppárti ellenzék aggodalmait és törvénymódosítási javaslatait.
A Jobbik szerint mindkét magatartás hibás. Hogy, a külföldön dolgozó, magyarországi lakcímmel még rendelkező magyar állampolgárok levélben történő szavazására lehetőség nyíljon a néppárti ellenzék az ötpárti egyeztetés után rendkívüli parlamenti ülést is kezdeményezne, hiszen néhány óra el lehetne fogadni a szükséges jogszabályt. A javaslat egyébként a határon túli magyarok, egyébként is meglévő jogait nem érinti.
A Jobbik Nemzetpolitikai Kabinet alelnöke, Bencsik János is elment az ötpárti ülésre, majd a közösségi médiában arról számolt be, hogy az egyeztetésen a Fidesz-KDNP képviseletében Kósa Lajos és Gulyás Gergely világossá tették: sem a jogszabály-módosítás tartalmával, sem annak időzítésével nem értenek egyet. A parlamenti pártok közül egyedül az LMP lépett fel támogatólag, a rendkívüli parlamenti üléshez szükséges minimális 40 képviselői aláírás azonban velük együtt sem elég. A jobbikos politikusoknak az a szomorú tapasztalata, hogy a kormány érzéketlen a több százezer magyar családot érintő problémára, és amikor ezen emberek speciális élethelyzetére igyekeztek felhívni a figyelmet, a kormánypárti reakció rendszerint az értetlenség vagy a bagatellizálás volt.
Kósa azt kérte, aki voksolni akar, az jöjjön haza vagy menjen el az adott külképviseletre, és ott mondjon nemet a kényszerbetelepítésre. Hadházy Ákos, az LMP társelnöke is a levélben szavazás kiterjesztése mellett foglalt állást, ugyanakkor megismételte a Jobbik által is felvetett törvényességi aggályokat. Az ellenzéki politikus emlékeztetett: a kvótareferendumon két választói csoport, a külföldön dolgozók és a határon túli magyarok teljesen eltérő módon adhatják le szavazatukat. Így nem áll fenn ebben az esetben az a jogszabályi magyarázat, amellyel az országgyűlési választások esetén magyarázta a kormányzat, hogy miért is diszkriminálja a külföldön dolgozó, magyar lakcímmel rendelkező honfitársainkat.