A bérunióként ismert koncepció továbbra is a Jobbik politikájának egyik sarokpontját képezi, mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy a kezdeményezés céljai - az uniós magországok és a perifériaállamok közti bér- és életszínvonalbeli különbségek kiegyenlítése - az ellenzéki párt európai parlamenti (EP-) választási programjában is előkelő helyet foglalnak el.
A tavalyi év végén egyre reménytelenebbé váló magyar munkajogi helyzetben azonban a béruniós követelések továbbra is aktuálisak, ha nem aktuálisabbak, mint valaha:
a bevezetett rabszolgatörvény kapcsán ugyanis az Orbán-kormány igyekszik azt a látszatot kelteni, hogy mostantól mindenki, saját döntése szerint többet dolgozhat, több pénzért, ez pedig majd megoldja az életszínvonal körüli problémákat.
Sőt, nemrég a kormánypropaganda azt próbálta meg elhitetni az emberekkel, hogy már az országon belüli bérkülönbségek is drasztikusan csökkenni kezdtek.
Az Alfahírnek Gyöngyösi Márton, a Jobbik elnökhelyettese és Bana Tibor, a párt alelnöke nyilatkozott a kormányzati sikerpropagandával és a bérunió lehetséges jövőjével kapcsolatban.
Gyöngyösi szerint a kormány hihetetlenül cinikusan jár el, amikor a magyarokat továbbra is a rendszerváltás óta folytatott "húzd meg, ereszd meg" gazdaságpolitika lefelé tartó spiráljában akarja tartani:
"A Bokros-csomag óta azt hallgatjuk, hogy már csak egy keveset kell húznunk a nadrágszíjon, és itt a nyugati életszínvonal. Kiderült, hogy ez sehová sem vezet"
- fogalmazott a jobbikos képviselő, aki hozzátette: a Fidesz nem találta föl a spanyolviaszt, több munkával tényleg több pénzt lehet keresni, a baj szerinte azzal van, hogy ma Magyarországon súlyosan alulfizetettek a munkavállalók.
"Az, hogy Magyarországon 18 óra munkával már majdnem annyit lehet keresni, mint az osztrák minimálbér, nem lehet túl megnyugtató a magyar munkavállalók számára"
- fogalmazott Gyöngyösi.
Arra is kitért, hogy Magyarországon belül teljesen más okból létezik bérszakadék, mint összeurópai szinten:
"Előbbi a Budapest-centrikusságból és a sajátos, anomáliákkal teli gazdaságfelépítésből fakad, utóbbinak a külföldi befektetők érdekében az alacsony bérekre és a munkavállalói jogok teljes kilúgozására építő kelet-közép-európai régiós gazdaságmodell az oka."
Úgy véli utóbbi az oka annak, hogy Magyarország kettős prés alatt nyög: az elvándorlás miatt krónikus munkaerőhiány van, az alacsony fizetések miatt viszont nincs motiváció a hazai gazdaságban. De szerinte ennek köszönhető a rabszolgatörvény is:
a kormány ismét a regionális riválisainak akar aláígérni azzal, hogy még jobban kiszolgáltatja a nyugati nagytőkének a magyar munkavállalókat.
Bana Tibor szerint bár tényleg tapasztalható volt némi jövedelemnövekedés az elmúlt években, a kormánypropaganda hiába harsogja, hogy Magyarország jobban teljesít, hiszen ennek mértéke messze elmarad a környező országokban tapasztalható béremelkedésektől. Az országgyűlési képviselő szerint a kormány ezen a téren is hatalmas lemaradásban van, majd hozzátette:
"Jelenleg azt látjuk az Eurostat adatai alapján, hogy az Európai Unióban Bulgária után Magyarország a legszegényebb ország."
Emlékezetes, Orbán Viktorék több alkalommal is lebuktatták magukat, és beismerték, hogy a rabszolgatörvényre a nyugati multik és nem a magyar munkavállalók érdekében volt szükség, amit Bana Tibor úgy kommentált, hogy
"a kormány gyakorlatilag kiárusította a magyar dolgozókat a nyugati nagyvállalatoknak".
A Jobbik alelnök úgy véli, hogy a nyugati államokat nehezebb lesz megnyerni a jövedelemkülönbségek felszámolásáért folytatott harcnak, mert ezeket az országokat csak jóval kisebb mértékben érintik a béregyenlőtlenségből fakadó problémák. Bana szerint a legfontosabb, hogy megértessék velük, hogy a jövedelmek felzárkóztatása az egész unió érdeke.
"Ez egy erőteljesebb EP-jelenléttel és tárgyalásokkal elérhető"
- fogalmazott az ellenzéki honatya.
Gyöngyösi Márton szerint a nyugati és a keleti érdekek ütközésénél ugyanaz a két szempont merül föl, mint minden gazdaságpolitikai kérdés esetében: a vállalatok profitorientáltsága és az államok szociális igényei. Európai szinten is a termelékenység és a társadalmi jólét fenntartásának feszültségéről szól a dilemma, amivel szemben Nyugat-Európa sem immunis, hiszen a keletről érkező munkaerő például ott is folyamatosan nyomja le a béreket, amit nem néznek jó szemmel az őslakosok. Példaként említette, hogy Ausztria már a saját bőrén kezdi érezni, milyen negatív hatásai vannak ennek, és már törvényi eszközökkel igyekszik védekezni a következményekkel szemben.
"Ebből a csapdából se mi magyarok nem jövünk ki jól, de jelenleg a Nyugat is csak a nemzetközi jog, a diszkriminációt tiltó európai normák és saját gazdasági érdekeinek megsértésével tud némi egérutat nyerni"
- fogalmazott a Jobbik elnökhelyettese. Hozzátette: ebből is látszik, hogy a probléma közös megoldást kíván, mert a jelen helyzetnek mindenki vesztese, így pedig Európa képtelen lesz állni a sarat a nemzetközi gazdasági versenyben.
Nem véletlen, hogy a nyugati közvéleményben - a béruniós kampány hatására is - valamilyen mértékben gyökeret vert a gondolat, miszerint megoldást kell találni erre a krízisre.
Bana Tibor ezzel kapcsolatban kiemelte: nagyon biztató, hogy az Európai Bizottság konzultációjában az első kérdések között szerepel az egyenlő munkáért egyenlő bért elve, ilyen szempontból tehát sikeresnek tekinthető a jobbikos európai polgári kezdeményezés.
Gyöngyösi Márton szerint bár a régióban most nem ezen van a fókusz, mi sem jelzi jobban, hogy nyugaton egyre komolyabban veszik a kérdést, mint hogy az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) főtitkára, Luca Visentini - aki a kampány idején még elutasította a béruniós kezdeményezést -
- magasabb béreket és
- a munkavállalói érdekek hatékonyabb védelmét
követelte a rabszolgatörvény kapcsán. Ezzel pedig kimondatlanul is elfogadta a béruniós kezdemény követeléseit, érvelt Gyöngyösi.
A bérunióért folytatott küzdelem konkrét lépéseiről szólva Bana Tibor elárulta, hogy
pártja minden világnézeti különbséget hajlandó félretenni a bérunió megvalósítása érdekében.
Mint fogalmazott: egyelőre nem látni, milyen erőviszonyok jönnek majd létre az Európai Parlamentben a választások után, ám az biztos, hogy a mostani politikai térkép drasztikusan át fog rendeződni.
Gyöngyösi Márton hasonlóképpen látja a jövőt, szerinte ezért is lenne ideális, hogyha a Jobbik be tudna kerülni valamelyik európai frakcióba.
"Amikor pártcsaládot keresünk magunknak, akkor a bérfelzárkóztatási programunk egyfajta iránytűként is szolgál: olyan pártok szövetségét keressük, akik ebben az európai lobbitevékenységben segítségünkre lesznek"
- fogalmazott az ellenzéki képviselő.
A korkedvezményes nyugdíjak hiánya elsorvasztja a megterhelő hivatásokat
Immár hét év telt el a nagy port kavart és jelentős elégedetlenséget kiváltó, egyes munkavállalói érdekképviseletek szerint minimum 15-20 százalékos lemorzsolódást eredményező intézkedés óta, és a korkedvezményes nyugdíj elvételének negatív hatásai egyre nyilvánvalóbban kezdenek kiütközni a magyar társadalomban.